New York-ból indultak volna Bácsalmásra...

2001. szeptember. Bácsalmás labdarúgása és az Internet hozta össze e sorok közreadóját, az írás két egykor bácsalmási, ma már USA állampolgárként Pittsburgh-ben (Pennsylvania) élő Mendler Olivérrel és unokabátyával, Temesy Lászlóval (New Jersey) az írás főszereplőivel. A kapcsolatfelvétel akkor kezdődött, amikor Mendler úr, unokabátya kérésének eleget téve, ráakadt a szárnyait bontogató Bács-Kun Sport weboldalra.

„Amikor felfedeztem a Gyaloglóban az Ön weboldalát és olvastam benne, hogy Bácsalmás és környéke labdarúgó-mérkőzéseinek eredményeit tervezi közölni, azonnal értesítettem New Jerseyben lakó unokabátyámat, Temesy Lászlót, aki 60-egynéhány évvel ezelőtt a bácsalmási csapat balszélsője volt és most is nagy érdeklődéssel követi a bácsalmási labdarúgócsapat eredményeit. Ő is nagyon örült a hírnek, mivel sokszor heteket vesz igénybe, mire olvashatja az eredményeket a Felső-Bácskában, amit nagyrészt a sporthírek végett járat. Gondolom, rajtunk kívül mások is vannak, akiknek örömet fog nyújtani az Ön tervezett weboldala."

A távolból érkezett email-re természetesen illő tisztelettel válaszoltam és a Bácsalmás sportjáról, különös tekintettel a labdarúgásról meglévő szerény ismereteimet is megosztottam a távolban élőkkel, a Bácsalmás sorsát ma is nyomon követő egykori honfitársainkkal. A válasz nem késlekedett.

„Kedves Földim! Nagyon szépen köszönöm kedves válaszlevelét és az ajánlatot a „80 év fekete-fehérben" elküldésére. Tegnap este beszéltem Laci unokabátyámmal és megtudtam, hogy neki már megvan az Ön könyve. Laci el fogja küldeni nekem az Ön könyvét a legközelebbi újságcsomag-küldeményében. A kettőnk közül tulajdonképpen Laci az, aki szenvedélyesen követi a bácsalmási labdarúgócsapat eredményeit, és az ő kérésére történt, hogy keresgéltem az Internetben... Nézegetem a bácsalmási labdarúgócsapat 1939-ben készült felvételét (Bácsalmás, Fejezetek egy felső-bácskai kisváros történetéből, 210. oldal) és önkéntelenül felmerül bennem a kérdés: Vajon a Lacin kívül él-e még valaki ebből a csapatból? Hála Istennek, Laci kitűnő egészségben van.

Illőnek tartom, hogy pár szót írjak magamról.

A bácsalmási polgári iskola elvégzése után (1941) Szabadkán jártam iskolába, családunk is odaköltözött. 1944 őszén hagytuk el Szabadkát, 1949-ig menekülttáborban éltünk, Ausztriában, 1949 szeptemberében kerültünk ki Amerikába, Pittsburgh egyik külvárosába, közel mostani lakóhelyünkhöz, Munhall-hoz. 1955-ben, gépészmérnöki diplomával állást kaptam a pittsburghi Westinghouse Electric cégnél, ahol nyugdíjba menésemig (1991) nukleáris erőműtelepek biztonsági kérdéseinek vizsgálatával foglalkoztam. 1973-ban látogattam először haza (Bácsalmásra), feleségemmel és három gyerekkel. Azóta hatszor jártam odahaza, legutóbb két évvel ezelőtt. Rokonaim Bácsalmáson sajnos már csak a temetőben vannak. De azért, ha Magyarországra megyünk, Bácsalmás mindig benne lesz az útitervünkben. Mielőtt zárom soraimat, kérem, írja meg, milyen eredménnyel végződött múlt vasárnap a meccs Hartán. Telefonon fogom továbbítani a hírt unokabátyámnak."

A válasz és viszontválasz ezúttal sem maradt el.

„Kedves Földim! Temesy Laci és a magam nevében köszönöm az almási labdarúgás eredményeiről beszámoló kedves levelét. Valóban rémesen végződött a tavaszi sorozat! Vajon miben rejlik az oka (rejlenek az okai) a bácsalmási labdarúgócsapat hanyatlásának? Nincsen megfelelő emberanyag? Nem treníroznak eleget? Hiányzik a lelkesedés? Úgy értettem Lacitól, hogy évek óta gyengén szerepelnek az 'almásiak. Az ember gondolná, hogy az ifjúsági bajnokcsapatból jöhetne rövidesen nagyszerű utánpótlás. Ha nem tévedek, a PVSE kiesése a megyei I. osztályból kiesést jelent az ifjúsági csapat számára is. Ez igazán szomorú lenne."

A labdarúgásról szóló „tudósítás" ismét elindult kontinenseket átívelő útján, ám a Temesy László egykori játékostársairól információt gyűjteni hosszabb időt vett igénybe. Szeptember elején ezzel kapcsolatban is összeállt a kép. Aztán jött szeptember 11-e, amikor megtörtént az USA elleni terrortámadás. A levél ismét elindult hosszú útjára és a válasz most sem késlekedett.

„Munhall, 2001. szeptember 17. Köszönöm kedves levelét - a foci-beszámolót, a képeket, és Temesy László unokabátyám egykori játéktársai utáni nyomozását - és köszönöm a hogylétünk utáni érdeklődését a szeptember 11-én történt rettenetes terrorcselekménnyel kapcsolatban.

Leveléről másolatot készítettem Lacinak, amit postázni fogok neki. Laci és felesége éppen szeptember 11-én délután indultak volna Malév-vel Magyarországra, ami persze nem sikerült. Szeptember 10-én még telefonáltam Lacinak, hogy értesítsem a bácsalmási csapat mérkőzéseinek programjáról, amit az Ön „Margit, mutass valamit..." cikke végén találtam. A repülőjáratok jelenlegi bizonytalansága miatt aztán lemondtak az idei hazalátogatásról. Sajnálom, mert mindig ellátogat Bácsalmásra is, és nagyon érdekelnek engem a beszámolói (mi újat látott, kikkel találkozott stb.). Laci említette, hogy szándékában volt Önt is felkeresni. Emlékszem, hogy korábbi hazalátogatásaikor alkalma volt beszélni Száll Imrével (Zoltán édesapjával) és a későbbi csapatban kapusként szereplő Harci Józseffel, akinek elhunytáról a Felső-Bácska áprilisi számából értesültünk.

A szeptember 11-én történt ördögi terrortámadás természetesen nagy felháborodást keltett Amerikában és a világ minden tisztességes népében. A CNN hírközlései és képei erről a tömeggyilkosságról jót tesznek, hiszen nemcsak Amerikát gyűlölik ezek a fanatikusok, hanem az egész nyugati civilizációt. Mondhatom, nem keletkezett pánik az országban. Nagy a szomorúság, és nagy az együttérzés azokkal, akiknek szeretteik áldozatul estek. És nagy a fanatikusokkal szembeni harag. Zászlók jelentek meg mindenütt a házakon, spontán módon. A nép túlnyomó többsége támogatja az elnököt abban a szándékában, hogy hadjáratot indítson a terroristák és azok pénzelői és rejtegetői ellen. Szinte jól esik látni most a republikánus és a demokrata párt vezetőinek az együttműködését, megszűnt a korábbi marakodásuk a költségvetéssel kapcsolatban és $40 milliárdot szavaztak meg a támadásból eredő szükséges kiadások fedezésére.

A Pennsylvaniaban lezuhant gépről mi is csak a TV-ből értesültünk. A lezuhanás helye (Shanksville, Somerset megyében) kb. 130 km-re van tőlünk, délkeleti irányban. Az utasok közül valaki értesült telefonon keresztül a World Trade Center megtámadásáról és mondta a feleségének, hogy cselekedni fognak. Valószínű, hogy nagy tusakodás közepette zuhant le a gép és, mint Ön is írta, feltételezik, hogy valamelyik washingtoni intézmény volt a terroristák célpontja.

Még egyszer köszönöm kedves levelét, és kívánom a legjobbakat Önnek és családjának a magam és Temesy László nevében Mendler Olivér"

Prókai Károly: Az ezredvég sportja - részlet

Az ingyenes honlapkészítés azt jelenti, hogy Ön készíti el a honlapját! Ingyen adjunk: Ingyen Honlap!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat