Ők mondták...
Szegeden: „Egy pontot szereztünk Délvidéken. Szombaton Bácsbokodon játszottunk sorsdöntőnek tűnő mérkőzést, hiszen eddig még megvolt az elméleti lehetőség a bajnoki címre is. Elmélet elmélet maradt. Mi is pontot vesztettünk, a Makó sem bírt az Abonnyal, így marad realitásnak az ezüstérem, amiért még tenni kell.
A pontvesztésnek több oka van, ..., de legfőképpen, hogy az eredményjelzőn 34:34 (34-34) állt a lefújáskor. Pontszerzésnek is több oka van ..., de legfőképpen a hihetetlen akarat és dac, ha a sport szelleméhez méltatlan körülmények között kell kézilabdázni. (?)
Sajnos a trehány módon karbantartott pályán az egyik hazai játékos súlyos lábtörést szenvedett. (?) (De nem a pálya miatt, bár valóban szenvedett, de lábtörést abszolút nem, sőt... „ ugyan a mentő kettőt fordult a kórházig oda-vissza, aminek a tanulsága: Mi előtt szikét javasolsz a probléma megoldására, megíratnád a sérülést szenvedő játékossal a pályafutásának történetét, az aktuális sporteseménnyel bezárólag és mi előtt tényleg szikét ragadva a kezedbe, szúrsz, vágsz, még, ha nagyon is fáj a jobb láb bokája és elsőre úgy is tűnik, hogy a lábfej ráadásul még rossz irányba is áll, minden „orvosi" diagnózis ellenére, előbb nézd meg a bal lábfejének állását is... Ha az is ugyan úgy áll csak ellenkező irányban, azaz a másikkal szemben, akkor kicsi a baj! Így könnyen kiderülhet, hogy egyszerűen csak születési hibáról van szó, azaz csámpás a delikvens... Az első felindulásból hozott diagnózisok hallatán és a lábfej természetellenes állásán szörnyülködők így később a Bácsbokod - Szeged ifjúsági mérkőzésen elszenvedett vereség ellenére vidáman fogadták, a kórházból már saját lábain visszatért Illés Kittit, a bokodi csapat egyik éljátékosát...") Mielőbbi gyógyulást kívánunk neki. Csak remélni tudjuk, hogy az illetékesek okulnak a történtekből. A két mérkőzés közötti felmosás sem segített a parkettának." (Érdekes vélekedés: Gera Norbert szegedi edzővel már a mérkőzések után, egészen más dolgokról beszélgettünk... Hiába, hosszú az út hazáig, talán a pontvesztésnek köszönhetően egyenesen örökkévalóságnak tűnhetett...)
Szalma Dóra kapus a Bácsbokod - Szeged mérkőzésről: Nagy a valószínűsége, hogy ebben az idényben nem kezdtünk még ennyire rosszul egy mérőzést. Arra kaptuk fel a fejünket, hogy a hazaiak folyamatosan lerohannak minket, holott fizikálisan nekünk kellene fölényben lenni. (Hát ezt nem mondanám...) Szó szerint rémálom volt az eredményjelzőn a 6-1-es, illetve a 8-2-es eredményt látni. (Volt ezeknél rémesebb is: 17-10...!) A félidő olyan eredményt hozott, ami normális esetben végeredménynek születik (20-15). (Valójában akár végeredmény is lehetne az igazi eredmény: 22-17!) A második félidőre összekaptuk magunkat, de loholni az eredmény után senkinek sem leányálom… A játékvezetők sem voltak a helyzet magaslatán, hagyták a játékot eldurvulni. Ezt próbálták hetesekkel kompenzálni, de a mai kézilabdában milyen egy olyan mérkőzés, ahol a hetesek folyton megtörik a játék menetét… igen, valószínű pont ez volt a cél. Végül sikerült ledolgozni a lemaradásunkat, és fej-fej mellett haladtunk. Másfél perccel a vége előtt 34-34-nél kaptunk a győzelemre egy esélyt, hetest ítéltek, de sajnos nem értékesítettük, így az egyik pont elszállt. Ettól függetlenül mindenki nagyot küzdött, a 7 gólos hátrány ledolgozása mindenkiből sok energiát vett ki. Bokodi cikk a mérkőzésről.
Gaba Abonyban „Tegnap Makóra utaztunk az igen jó erőből álló csapathoz.
Már az utazás kezdte előtt tudtuk, nem tart velünk kezdő beállósunk Molnár Kriszti aki egészségügyi okok miatt otthonról fog nekünk szurkolni. A buszon újabb izgalmak következtek, mert Niki kisfia beteg lett, és így bizonytalanná vált, hogy ő jön-e. Kis szervezkedés (Juci szervezett csak) után Niki, Nagy Krisztával jött utánunk. Hatalmas kő esett le a csapat válláról, hiszen sokkal nehezebb lett volna Niki nélkül, és mint a mérkőzésen bizonyította remek napot fogott ki ma is.
... A felnőtt mérkőzésen a hazaiak szereztek vezetést, de utána mi lőttünk 5gólt egymás után. A hazaiak edzője időkéréssel próbálta rendezni a soraikat, ami az eredmény alakulása alapján mondhatjuk sikerült, de valójában egy 10perces rövidzárlatnak köszönhetően nálunk, 7-7 lett az állás. Ebben az időszakban nem volt helyén a fejünk, 4ziccert hagytunk ki, technikai hibákat vétettünk, védekezésben kiugráltunk, és így elkerülhető gólokat kaptunk. A vendéglátók igen, durván és keményen védekeztek és a bírók, nem igen torolták meg a kétkezes lökéseket és az ütéseket. Az első félidő közepétől felváltva estek a gólok. Majd a hazaiak 3góllal elléptek, szerencsére helyen volt az eszünk és két gólt lőve, egy gólos Makó vezetéssel mentünk szünetre.
A második félidő elejétől fogva újra olyan volt a védekezésünk, mint az elején és ennek köszönhetően 5gólt lőttünk egymás után, innentől fogva már nem sikerült felkapaszkodni a vendéglátóknak. Nagy Kriszta szebbnél szebb átlövés gólokat lőtt mit se látszott rajta, hogy egész héten betegséggel küszködött. Niki ziccereket fogott és ezzel elbizonytalanította makóiakat, akik nagyon jól küzdöttek végig. Aki pályára lépett nálunk sokat tett a győzelemhez!"
Makón, Baunok Bernadett: Nem borult a papírforma „Nem sikerült a papírformát felborítani a veretlen Abony ellen, akik a mérkőzés esélyeseihez méltóan szerezték meg a két pontot és tovább menetelnek a bajnoki cím felé. Baunok Bernadett: Szerettünk volna meglepetést okozni a veretlen Abony ellen, de a támadásban mutatott gyenge teljesítményünk miatt ez nem sikerülhetett.
Makó - Abony 20-24 (11-10)
NB. II. női kézilabda mérkőzés felsőházi rájátszás 4. forduló Makó 150 néző Vezett: Őry, Sajti. Makó: Kozserán K.- SÁRKÁNY 5, ERDEI 9/5, Szebehelyi 2, Kozserán B. 2, Kovács 1, Matyi. Csere: Dani, Cseh (kapusok), Fodor 1, Molnár, Práger, Domján. Abony: Bakosné Zana Nikoletta - Csáki Edina 1, Kövér Judit 8, Juhász Edit, Hegedűs Gabriella 5, Nagy Kriszta 6, Mertlik Mónika 4 Cserék: Bíró Hajnalka, Lőrinczy Zsófia, Válóczi Tünde, Somodi Bernadett, Mertlik Mónika, Holló Hajnalka.