Balogh Antal

Nagykanizsa minőségi kézilabda-sportjának kialakulása és fejlődése

Minőségi, és mennyiségi fejlődés

1969 -1986.

(II.) Nagykanizsán a Felsőfokú Mezőgazdasági Technikumban, - később a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem, Agronómiai Főiskolai Kar - 1969-ben alapították meg a Gazdász Sportegyesületet, amelynek keretében ekkor hozták létre a férfi kézilabda szakosztályt, amelynek csapata nyomban bekapcsolódott a megyei bajnokságba. Az együttes Russay Olivér testnevelő tanárnak, a tapasztalt szakvezetőnek az irányításával dolgozott, amely az első két évben egyaránt megyei második helyezett, majd 1971-ben megnyerték a bajnokságot, de az osztályozón nem jártak sikerrel. Tiszaföldvár jutott az NB II-be, mint csoportgyőztes. Egy évvel később, a nagy küzdelemben, a zalaegerszegi Honvéd Katona SE-vel szemben kiharcolt megyei elsőség után, már remekeltek a kanizsai férfiak, akik az 1972 őszén sorra került osztályozón veretlenül harcolták ki az NB II-es szereplést jelentő csoportelsőséget s ezzel elsőként biztosítottak minőségi szereplést Nagykanizsa városnak, a férfiak mezőnyében. (4) A gyors siker, a négy bajnoki évad után elért kimagasló eredmény, a Nemzeti Bajnokságba (NB) való kanizsai bekapcsolódás meghatározó fontossággal bírt a város minőségi kézilabdasportjában.

A Gazdász SE női csapatát 1971 márciusában alakították meg és az első megyei bajnokságban (1971-ben) már bronzérmesek, majd egy évvel később nagy fölénnyel nyertek aranyérmet a megyei bajnokságban a fiatal edző, Uzsoki László vezetésével. (5) A fiatal csapatnak azonban az osztályozón nem sikerült az NB II-es szereplést kiharcolni, mivel csoportjukban (hat csoport volt összesen) a második helyen végeztek. Ám, a Pécsi Vörös Meteor visszalépése nyomán a kanizsai csapatot besorolták a megüresedett helyre (6), akik 1973-ban a férfi csapattal együtt az NB II. Nyugati csoportjába kezdték meg minőségi szereplésüket.

A "gazdászoknál" kibontakozott szervezeti és szakmai munka kapcsán a kanizsai minőségi kézilabdasport rohamos fejlődésnek indult. A megváltozott körülmények, a nagyfokú tenni akarás, a tervszerű és tudatos munka, valamint az oktatási intézmény vezetőinek maximális támogatása, dr. Petrányi István főiskola-igazgatónak kiemelkedő szerepe nagy eredmények forrása lett. A sportág új vidéki fellegvára lett a dél-zalai város, Nagykanizsa.

A nagykanizsai csapatok gyorsan az érdeklődés középpontjába kerültek s közülük a nők azzal a bravúrral robbantak be az országos eredmények sorába, hogy megyei felnőtt bajnokcsapatként, egy sikertelen osztályozó után jutottak be 1972-ben az Országos Ifjúsági Kupa hatos döntőjébe, ahol bronzérmet szereztek. No, az első NB II-es évben, Fekete Zoltán edző irányításával már bizonyítottak is a Gazdász SE lányai, akik újoncként szereztek ezüstérmet. Sőt, egy évvel később már bajnokságot nyertek az NB II. Nyugati csoportjában s így 1974-ben már az akkor még egycsoportos NB I/B-ben rajtoltak. Emlékeztetőleg: a csapat 1971-ben alakult!

Az NB II-es férfi csapat (Uzsoki László irányításával) sem tétlenkedett. Az első NB II-es évben ötödik helyen végzett az újonc gárda, egy évvel később már ezüstérmesek, majd 1975-ben bajnokságot nyertek az NB II. Nyugati csoportjában. Így Nagykanizsa város 1976-ban két NB I/B-s csapattal rendelkezett.

A kanizsai kézilabdázók 1976 végéig Gazdász színekben szerepeltek, majd az óta a helyi Olajbányász Sportegyesületnél folytatják működésüket. (7) (Az írás 1986-ban zárult)

A női csapat 14 bajnoki éve során kilenc évet töltött az NB I/B-ben, ahol háromszor is bronzérmet szereztek, míg öt évet az NB II-ben töltöttek. A játékosok közül az ifjúsági és utánpótlás válogatottban szerepelt: Novaszell Katalin, ifjúsági válogatott volt Nyerges Ágnes, Weisz Magdolna, Turkalya Katalin, László Andrea. (8)

A férfi csapat a 14 NB-s bajnoki évből hat évet az NB I/B-ben (legjobb helyezésük holtversenyben az ötödikkel, hetedik hely), míg összesen 8 éven át az NB II-ben küzdöttek a bajnoki pontokért. A játékosok közül Németh Gábor volt ifjúsági válogatott.

Közben, - 1985-ben - már három NB-s csapata volt a dél-zalai városnak, de az NB II-be felkerült Vasas Izzó férfi gárdája egy évi szereplés után elbúcsúzott a minőségi osztálytól és újra a megyei bajnokságban szerepel. (A csapat bajnoki és egyéb versenyeken nem ért el számottevő sikert)

A tizennégy minőségi év alatt a csapatok közül a férfiak négy alkalommal jutottak be a Magyar Népköztársasági Kupa (MNK) országos tizenkettes döntőjébe, míg a nők kétszer szerepeltek ugyan itt. A csapatok jól képviselték ebben a küzdelemsorozatban a zalai-kanizsai kézilabdasportot.

A főiskolai évek alatt (1972 szeptembertől, 1979 júliusig) mind a női, mind a férfi csapat aranyérmet szerzett az országos egyetemi-főiskolai kézilabda-bajnokságon, agrárbajnok lett a férfi főiskolás csapat. A csapatok általában megegyeztek az NB-s bajnokságban szereplő kerettagokkal.

Az országos Ifjúsági Kupa hatos döntőjében a kanizsai lányok kétszer szerepeltek (egyaránt harmadik helyet szereztek), a fiúk is két alkalommal jutottak be az országos hatos döntőbe, de "csak" egy-egy negyedik és hatodik helyezést értek el. A legfiatalabbak, a sportiskolai rendszerben dolgozó úttörők közül a lányok egy alkalommal szerepeltek az Úttörő Olimpia országos döntőjében, ahol a harmadik helyezést szerezték meg. A fiúk háromszor szerepeltek a legjobbak hatos döntőjében, ahol második helyezés volt a legjobb eredményük.

Nagykanizsán számos előkészületi, barátságos és kupamérkőzést, nemzetközi tornákat bonyolítottak le, ahol közben fokozatosan javultak a tárgyi feltételek is. A Gazdász, majd az Olajbányász Sportegyesületben az egyesület és szakosztályvezetés számottevően biztosította a létesítményeket. Új kézilabda pályák épültek, majd 1983-ban kedvező változást hozott az Olajbányász munkacsarnok átadása s azóta az Olajbányász csapatai a csarnokban rendezik meg valamennyi mérkőzésüket.

A kanizsai minőségi csapatok jóvoltából számos világhírű csapatot, játékost, vezetőt fogadott a dél-zalai város, ahol többek közt szerepelt a magyar felnőtt férfi válogatott, ifjúsági férfi válogatott, a román kupagyőztes Rimnicu Vilcea női együttese, élvonalbeli csehszlovák, lengyel, osztrák csapatok, a sokszoros magyar bajnok Vasas SC női együttese, továbbá a Bp. Honvéd, Tatabányai Bányász, Debreceni Dózsa, Elektromos, Szegedi Volán magyar bajnok férfi csapatok. Számos világhírű szakvezetőt, játékost üdvözölhetett a sportágat szerető kedvelő kanizsai közönség.

A kibontakozástól napjainkig tehát 1986 végéig, népes aktívasereg tevékenykedett a minőségi sportág érdekében. Közülük is az élre kívánkozik dr. Petrányi István, a kanizsai minőségi kézilabdázás feltételeinek megteremtője, aki döntő szerepet vállalt az NB-s csapatok létrehozásában. Mayer Ferenc, Szőke István, Nagy István, és Pintér János a férfiaknál, míg Vellner Sándor, Szloboda József, a nőknél kialakított szakosztály-vezetőségek munkájában tevékenykedtek aktívan. Majd 1977-től Baranyai István, Kovács Zoltán, dr. Gáspár Ferenc, később 1983 májusától, a kialakított új szakosztályi modellben Mihályi Ferenc szakosztályelnök irányításával dolgoznak a társadalmi-technikai munkatársak. Technikai vezető a férfiaknál Pintér János, a nőknél Szloboda József s közben három éven át (1984-1986) Pánczél István.

A sportág fejlődésében, a szakmai munka végzésében alapvető tevékenységet töltöttek be a csapatoknál dolgozó edzők, akik közül több éven át sikeres munkát végzett Russay Olivér, Uzsoki László, Boros László, Marczinka Csaba a férfi NB-s csapatoknál, Uzsoki László, Fekete Zoltán, Cséplő László a női NB-s csapatoknál. Az utánpótlás-nevelésben olyan nagyszerű edzők biztosították a háttérbázis, mint Russay Olivér, Uzsoki László, Borsy Péter, Brenner Árpád, Cséplő László, akik tanítványaikkal, sajátnevelésű játékosokkal erősítették, illetve erősítik az "olajos" kézilabdasportot.

Mind a női, mind a férfi csapatnál kiváló játékosok egész sora nevelődött ki, akik nagy sikereket biztosítottak a kanizsai kézilabdasportnak, majd Nagykanizsáról elkerülve az élvonalban bizonyították képességüket.

A női játékosok közül az NB I-ben szerepelt, illetve szerepel Czerbusz Ibolya, Ábrahám Zsuzsanna, László és Turkalya Katalin, de rajtuk kívül ugyancsak NB I-es játékot nyújtott a kapus Borda Irén, Gaál Jolán, és Sulyokné-Szalai Katalin, a mezőnyjátékos Szöllősiné-Novaszell Katalin, Feketéné-Kaszás Ilona, Vén Erzsébet, Gódor Margit, Szlobodáné-Simon Hajnalka, Takácsné-Daróczi Ildikó, Cséplőné-Nyerges Ágnes, Kálóczyné-Weisz Magdolna és Dávidné-Hári Irén.

A Nagykanizsáról elkerült férfi játékosok közül az NB I-ben és a magyar felnőtt válogatottban szerepelt a kapus Kovacsics Miklós (Olimpiai 4. Helyezett), a beállós Bugyi-Barabás János és az átlövő Takács Ferenc. Élvonalbeli játékos lett Taskó Imre, Szöllősi József, Péter Béla, Iványi László, Iftsits József, de bármelyik NB I-es csapat örömmel fogadta volna Kálóczy Lászlót és Somogyi Józsefet, vagy a mezőnyjátékosok közül Csalami Andrást, Varga Józsefet, Szűcs Lászlót, Prókay Károlyt, Czimmer Tamást, Cséplő Lászlót, Szarvák-Dávid Sándort.

A 14 NB-s bajnoki évadban a női csapat különösen a bajnoki küzdelmekben tűntek ki, a férfi gárda inkább az MNK mérkőzéssorozatában jeleskedett. A csapatok közül a nők képesek lehettek volna a nagy bravúrra, az NB I-es szereplés kiharcolására is, de alapvetően a belső körülmények, az akarategység hiánya fosztotta meg Nagykanizsát az élvonalbeli szerepléstől (Kedves Tóni bátyám szerintem ez még a férfi csapatra igaz így! Bocs.)

Folyt.köv. (III.)

• I. A kézilabdázás hőskora Nagykanizsán 1951-1969.
• A Gazdász korszak két szaksza. I. szakasz: 1969-1972.
• A Gazdász korszak két szaksza. II. szakasz: 1973-1976.
• Olajbányász SE 1977-78. (V.)
• Olajbányász SE 1979-80. (VI)
• Olajbányász SE 1981. (VII.)
• Olajbányász SE 1982-83. (VIII.)
• Olajbányász SE 1984-86. (IX.)
• Olajbányász SE Utánpótlás helyzete 1970-1986. (X.)
• Nagykanizsai kézilabdasport 1951-1986. Névmutató

Oldal: A minőségi és mennyiségi kézilabdázás kialakulása és fejlődése Nagykanizsán 1969-1986.
PRO-SPORT - © 2008 - 2024 - pro-sport.hupont.hu

Az ingyenes honlapkészítés azt jelenti, hogy Ön készíti el a honlapját! Ingyen adjunk: Ingyen Honlap!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat