16. Bácsalmás 15 pont, 29 %

11. Kunbaja 25 pont, 49 %

1993-94. bajnoki év

Csapatépítés Bácsalmáson

Csoda történt Kunbaján

„Az 1992/93. évi bajnokságot új edzővel kezdte a PVSE együttese. Az akkori idénykezdés előtt Viszmeg István edző a vele és a csapattal szemben támasztott követelményeket így foglalta össze: -- Elsődleges feladatom az edzettség és a morális helyzet javítása. Ezzel párhuzamosan, egy olyan fiatal, ütőképes csapat kialakítása, amellyel a biztos bennmaradás elérhető a megyei I. osztályban. Majd a következő bajnoki évben erre építve, komolyabb célokat is ki tudjunk tűzni.

Nos, amint az eredményekből kitűnik az edző nem ígért felelőtlenül. Amit mondott, azt teljesítették! Különösen a tavaszi szezonban voltak elemében, amikor legyőzték a Vadkert és Mélykút együttesét, de pontot szereztek a bajnok Kalocsától is többek között.

--Az elmúlt évi keretből Ercsi teljesíthetetlen anyagi követelések, Éles térdműtét, Margit Zsolt munkahelyi elfoglaltság miatt távozik a csapatból, de nem számíthatok Mándityra sem mert, mert Ő meg továbbtanul. Helyettük tárgyalásba vagyunk a szentiváni Czifrával, a BFC-s (Old Boys?) Patocskai Mihállyal. Visszatér Száhl Imre, a leszerelő Schneider és Mohácsi, valamint Kiss Baranyi Csaba. - válaszol ismét Viszmeg István, de már az 1993/94. évi megyei I. osztályú bajnokság kezdete előtt, a felkészülési időszakban, -- Továbbá, Zsemberi, Géczi, Borcsik, Pencz, Kiss Baranyi Sándor, Allaga, Vidák, Szalai, Nuszpl, Pető, Révész Gábor, Kővári Ákos, Farkas, Barna Jenő alkotta keretből, állhat össze a PVSE együttese"

-- Ha lehetne pontosítani az egy évvel ezelőtti mondatodat, már ami az idei komolyabb célkitűzésre vonatkozik.

-- A tavasszal már látott stílusos, főleg eredményes játékra alapozva, célunk a középmezőnyben végezni, de elképzelhető, hogy annak is az első felében - válaszolt az edző Viszmeg István. Majd a beszélgetést végighallgató Zátonyi Sándor a PVSE elnöke „pontosít", mely szerint minimum célként a 8. helyezést tartja elfogadhatónak.

Nos, sem az ötödik, sem a nyolcadik, de még a mezőny első felében sem sikerült végezni. Az idény közben távozó játékosok nélkül a mezőny második felében végzett a PVSE együttese. Kiesési gondjuk azonban valóban nem volt.

A bajnokságot a szerény feltételeknek megfelelő, szerény helyezés elérésének reményében kezdte a Kunbaja együttese. A helyi szurkolók már csak a csodában bíznak, amelynek segítségével ismét régi fényében tündökölhet Kunbaja labdarúgása.

„Ám, mint tudjuk, a csoda, erre is ritka tünemény!...

... A csoda bekövetkezett! Kunbaja labdarúgása a téli szünetben akkor még merésznek tűnő tervek középpontjába került. Az eddig csak az önkormányzat által szűkösen támogatott szakosztály, komoly mecénásra talált. A közismert vállalkozó a támogatás ellenében óriási célokat tűzött ki a csapat elé. Az 1994/95. évi bajnokság végén, az első helyen kell végezniük a megyei II. osztály Déli csoportjában. Távolabbi célként pedig, az alig kétezer lakosú Kunbaja rangjához mérten óriási tettnek számító, stabil NB II-es csapat kialakítását jelölte meg.... Szakítva az eddigi megkövesedett gyakorlattal, a tettek mezejére lépett. Pásztor Ferenc edző helyett, a bácsalmási Zsivanov Ferencre bízta a szakmai munkát. Több látványos igazolással elkezdődött a csapatépítés, majd később a pálya és öltözők felújításával folytatódott a merésznek tűnő célok eléréséhez szükséges feltételek megteremtése.

Érdekes módon élték meg ezt a kunbajai változásokat Bácsalmáson is. A PVSE labdarúgó csapata az ötödik helyezés eléréséért küzdött a megyei I. Osztályban, amire jó eséllyel pályázott az őszi teljesítménye alapján. A tavaszi 5. Forduló után azonban Révész és Szalai visszaigazolt Kunbajára.

Olyan gyorsan, hogy a hétvégén még almási színekben pályára lépő játékosok távozásáról az edző Viszmeg István csak a mérkőzést követő első edzésen értesül.

-- Lefejezték a gárdát,- vélekedett az edző - de azért kiesési gondjaink nem lesznek. Az előkelő ötödik helyezésről azonban kénytelenek leszünk lemondani.

-- Az amatőr labdarúgókra vonatkozó szabályok szerint - értékeli a kialakult helyzetet Kerényi Béla a PVSE ügyvezető elnöke - az ilyen státuszban lévő játékosok oda igazolnak, ahová akarnak. Nem tehetünk ellene semmit. Anyagiak tekintetében nem tudunk, de nem is akarunk versenyre kelni Kunbajával.

Bácsalmás: irány az NB III.?

Kunba: irány az NB II.?

-- Kétéves programunk van. Ennek végén kell az első három között végeznünk. Az idén, elsősorban a játékban, ennek megalapozását végezzük. Már az idén is a minél jobb helyezése törekedve. - válaszol Onódy Tamás, a PVSE új edzője az őszi szezon végén.

Nos, az együttes már most, a tömör élmezőnyhöz tartozik. A 60 % körüli teljesítmény azt mutatja, jól halad a csapatépítés. Már-már olyan eredmények elérésének lehetőségét körvonalazza, ami méltó lesz a nagy elődökhöz.

-- Az edzéslátogatottságot sikerült megszilárdítani. Azt tapasztaltam, hogy a játékosok igénylik a komoly munkát, amivel maguk is kiléphetnek a középszerűségből. A célok megvalósításában jó partnerek. A keretünk a távozók helyére igazoltakkal (Margit, Szabó, Gombás, Serbanat) változott az elmúlt bajnoksághoz képest. Velük és a régiekkel együtt közös munkával céljaink megvalósíthatók. - értékel a sikeredző.

-- Három kívánság? Szeretnénk a megye egyik legrosszabb pályáját rendbe hozni. Másodszor két játékost, még egy kapust és egy rutinos középpályást kérnénk. Harmadszor, azt kívánnám, hogy legalább ez a játékos-állomány maradjon együtt, ezzel a hittel és akarattal.

Onódy Tamás irányításával egy olyan csapat kialakításába kezdett a PVSE, amellyel az 1995/96-os bajnoki évben akár a dobogó legfelső fokát is elérhetik. Az edző és játékosok néhány hónapos közös munkájáról, az őszi eredmények alapján elmondható: Bácsalmáson a csapatépítés jó úton halad. A „félkész" együttes az alapozó év félidejében a hatodik helyen várja a tavaszi folytatást a megyei I. osztályban. Nyolc hazai mérkőzésen veretlenek maradtak.

Legyőzték többek között a listavezető Lajosmizsét, és döntetlen eredményt értek el, a szintén az élmezőnyhöz tartozó Kunszentmiklós, illetve Mélykút csapatai ellen. Idegenben viszont már kevésbé ment jól az ősszel. A hét mérkőzésen kettő győzelem és egy döntetlen mellett négy vereség a mérleg.

-- A csapatépítés jelenlegi szakaszában elégedett vagyok játékosok teljesítményével. Különösen Pencz, Száhl, Szabó, Nuszpl, Margit, Kővári Ákos, Serbanat és Borcsik nyújtott szinte végig egyenletes jó teljesítményt. Mint csapat még nem kész a PVSE, különösen taktikai téren. A hazai pályán veretlenek maradtunk és ez mindennél többet ér. Az STE elleni mérkőzést leszámítva az idegenben elért eredmények is megfelelőek.

... a PVSE együttese régen állt olyan előkelő helyen a bajnokságban, mint például a 18. Forduló után. Ekkor két ponttal voltak lemaradva a listavezető Lajosmizse mögött, a Mélykúttal azonos ponttal a második helyen álltak.

Aztán a bajnokság vége felé valami „eltört", vagy „elfogyott"(?), a csapat Kunbaja együttesét megelőzve a 8. helyen végzett. A bajnokság után pedig a sikeredző és néhány játékos Mélykútra tette át székhelyét. Az, hogy az elkövetkező két évben nem esett ki a csapat, a Kunbaján történteknek, és a létszámemelésnek köszönhető.

Az 1995/96-os bajnoki évtől kezdve Onódyt Kiss Baranyi Sándor váltja, majd Kiss Baranyi Sándor segítője Szőcs Lázár lett, majd miután Kunbajáról menesztették Szőcs egyedül sem tudott maradandót alkotni a csapattal. A kiesést úgy sikerült elkerülni, hogy az NB III-ból kieső Kunbaja újabb fúzióval biztosította további tagságát az NB III-ban. Az 1996/97-es bajnoki évben tisztán Szőcs irányításával most túl volt biztosítva a kiesés elkerülése. No, nem a remek eredményekkel. Kunbaja nem kiesőként hagyta el az NB III. Mezőnyét. A nyolcadik forduló után egyszerűen visszalépett az NB III-as küzdelmektől, majd a megyei szövetség 18-ra emelte az 1997/98-as bajnoki év mezőnyének létszámát, ám a PVSE ebben, szezonban a 14. fordulóig Szőcs irányításával, majd nélküle egyetlen pontot sem tudott elérni. Ekkor Narancsik Máté kapott bizalmat a kispadon és már az őszi három utolsó fordulóban két döntetlennel tette le névjegyét, majd idén tavasszal vezetésével további 25 pont került a PVSE birtokába, amivel elkerültek az utolsó, kiesést jelentő helyről. Az 1998/99-es bajnokságban azonban legalább három kieső lesz. A nyáron, a bajnokság kezdetén még úgy tűnt: a PVSE még egyszer nem kerülhet a mezőny végére, ám az őszi idény bizonyította: lehetséges! Pedig tavasszal úgy tűnt sínen van a csapat, erre lehet alapozni.

 „Talán a magyar labdarúgás színvonala is sokat javulna, ha zömében olyan csapatok futnának ki a pályára hétről-hétre, amelyek bármely osztályban is szerepeljenek, a biztos bentmaradás vagy jobb esetben a középmezőny helyett, a bajnoki cím elérését tűznék zászlajukra célként.

Bács-Kiskunban már akadnak olyan együttesek, ahol a sportvezetők követ dobtak az állóvízbe, bár a jobb eredményekre vonatkozó kijelentéseiket gyakran megmosolyogják a külső szemlélők... Újabban Kunbaja mutat jó példát, igaz egyelőre kicsiben, ahol mindig híres focisták kergették a labdát, s gyakran neves csapatokat búcsúztattak a kupában. Ennek ellenére ki tudja mióta a megyei II. osztályban szerepelnek. Pedig a játékos állomány többször is megérett a magasabb osztályra. Erre viszont csak az 1994-ben bekövetkezett változásoknak köszönhetően gondolhattak. Ettől kezdve azonban nemcsak álmodoztak, ennek megfelelően cselekedtek is. Annak érdekében tettek lépéseket, hogy a csapatot kiemeljék a szürkeségből. Kijelentették: cél a bajnoki cím! Az, hogy erre a Dusnok és a Vaskút is igényt tart, a fentebb leírt „óhajt" igazolja...

Valami megmozdult a megyei második osztály Déli csoportjában. Kiegyensúlyozott lett a mezőny, több csapat jelentette be, hogy egyetlen elfogadható eredmény csak a bajnokság megnyerése lehet...  Még a Vaskút is a bajnokság megnyerésében bizakodik. Ez viszont nem is lehet másként, hiszen egy csapat, amely egy kicsit is ad magára, erre készül, ezért edz, játszik, hogy a legjobb legyen. És ez az, ami már vagy még, nem általános. Az, hogy a nagy erőfeszítések ellenére bajnoki címet csak egy csapat nyerhet, az a sport lényegéből fakad.

 A bajnokság első öt fordulójában mutatott jó játék, de gyenge, siralmas helyzetkihasználás miatt váratlan pontvesztések érték Kunbaja együttesét. (Kelebia, Szakmár) Olyan pontok elhullajtása, ami a szoros versenyfutásban már-már a kitűzött cél elérését is veszélybe sodorták. Legalább is a csapat mecénása így gondolta. Ezért, bár soha nem sportolt versenyszerűen azt azért tudta, hogy ilyen helyzetekben soha nem a 11 könnyűnek találtatott labdarúgót, küldik el a csapatból. Ezért aztán az edző került lapátra. Zsivanov Ferenc helyett a hatodik fordulótól Bácsalmáson sikeredzőként bemutatkozó Szőcs Lázár vette át a csapat szakmai irányítását. Az elvárás vele szemben sem változott. Az új edző szerette volna a mezőny élére vezetni a csapatát, ám ez neki sem sikerült, mert gyenge közhely, de igaz: a kispadról ő sem tud gólt lőni." Így aztán a további mérkőzéseken nyolc pontra nőtt az őszi első helyezett Vaskút és a harmadik Kunbaja közötti különbség. A mecénás is tanult az esetből és most nem az edző, hanem a játékosoknak köszönte meg az őszi szereplést és új játékosokkal erősítette meg a csapatot, a megyei I. osztályú bajnokságra. A megyei I. osztályra, mert a bajnoki cím helyett más ide vezető utat talált.

 A Kunbaja Fajsz együttesével fuzionált és a nagyon esetleges 1995. ősze helyett, már 1995 tavaszán a megyei I. osztályban folytatja a bajnokságot. Folytatja, írnám elhamarkodottan, ám valójában csak most kezdték. A 13. helyről startolva végül a 9. helyen végeztek, ám ez a tény nem gördített akadályt az elé, hogy 1995. őszén a megyei bajnok Lajosmizse helyett, ne az NB III. Alföld csoportjában kezdjék a bajnoki évet, de Kunbaja csapatában szinte már egyetlen hazai játékos sem található.

Talán ekkor alapozódott meg a kunbajai játékosokra épített megyei I. osztályú szereplés lehetősége. A „kiszorult" helyi játékosok, helyi edzővel beneveztek a megyei III. osztály küzdelmeibe és az 1996/97-es bajnoki évben a mezőny élén végeztek, majd az 1997/98-as bajnoki évben néhány botlástól eltekintve, a megyei II. osztály Déli csoportjából biztosan jutottak a megyei első osztály 18 csapata közé Gálfi Imre vezetésével, aki ezzel együtt néhány forduló erejéig búcsút intett csapatának. A nyolcadik fordulóban tért vissza. Ezért nem érdektelen az első hét és az azt követő tíz mérkőzésnek a mérlegét megvonni:

Papp Mihály 7 mérkőzés, 2 győzelem, 2 döntetlen, 3 vereség, 9-13-as gólkülönbség, 8 pont, 38 %-os teljesítmény. Hazai pályán 4-2-1-1, 8-6, 7 pont, 58%. Idegenben: 3-0-1-2, 2-8, 1 pont, 11 %. Gálfi Imre10-5-2-3, 22-24, 17 pont, 57 %. Hazai pályán: 6-5-0-1, 15-11, 16 pont, 89%! Idegenben: 4-0-2-2, 7-13, 2 pont, 17 %-os teljesítmény. mérlege:

A dokumentum teteje

Bácsalmás 1998. ősz

Kunbaja 1998. ősz

Az 1995/96-os bajnoki évben a csapat úgy kerülte el a kiesést a megyei I. osztályban, hogy az NB III-ban kiesőhelyen végzett Kunbaja ismét az NB III-ban rajtolt.

Az 1996/97-es bajnoki évben két fronton is biztosította helyét a megyei I. osztályban a PVSE. A csapat teljesítménye nem szerepel köztük. Kunbaja az NB III. Alföld-csoportjából visszalépett a 8. forduló után, majd a bajnokság végén, a szövetség tizenhatról, tizennyolcra emelte a megyei I. osztály létszámát.

Az 1997/98-as bajnoki évben az első 14 mérkőzésen zsinórban elszenvedett 14 vereség után lódult meg a PVSE. Különösen a tavasszal nyújtottak kiválót. Ez a tavaszi teljesítmény pedig az 1998/99. évi megyei II. Osztályban kivívott bajnoki címmel egyenértékű. Erre alapozva fogalmazódott meg az elvárás, legalább is szurkolói szinten, hogy az 1998/99-es bajnoki évben a mezőny első felében végezzen a PVSE. A hivatalos célkitűzés a 10-12. Helyezés egyikének elérését jelölte meg elfogadható eredményként.

z 1995/96-os bajnoki évben Kunbaja mai együtteséből, csak Pálosi, Wettstein jutott szóhoz az NB III-as csapatban. A nemzeti bajnokságból kiszorult játékosok ekkor neveztek be, a megyei III. Osztály küzdelmeibe Gálfi Imre edző irányításával.

Az 1996/97-es bajnoki évben a megyei III. Osztály bajnoka lett Kunbaja fakó együttese, ám a szövetség szerint pontosan ezért nem lehettek a bajnoki cím birtokosai. A megyei II. Osztályba úgy kerülhettek fel, hogy az NB III-ban szereplő együttes onnan visszalépett és két osztállyal alacsonyabb bajnokságba sorolták vissza. Ez a megyei II. Osztály volt.

Az 1997/98-as bajnoki évben, bár volt néhány kritikus pont a bajnokság során, biztosan vívták ki a megyei II. Osztály Déli csoportjában a bajnoki címet. Az utóbbi három évben lezajlott öt kunbajai osztályváltás (értsd: magasabb osztályba kerülés) első bajnoki címét érte el Kunbaja. Némi habozás után vállalták a megyei I. Osztályt, a bentmaradást tűzve zászlajukra.A dokumentum teteje

16. Bácsalmás 17, 4-3-10, 18-33, 15 %

11. Kunbaja 17, 7-4-6, 31-37, 25, %

Amint a fentiekből kitűnik, mind a szurkolói, mind az egyesületi elvárástól messze elmaradt az őszi idény végén a PVSE neve mellett rögzített teljesítmény. Persze csak a tavasszal látottakhoz képest, mert az 1997-es őszhöz viszonyítva óriási a javulás. Miért nem folytatódott a kiváló tavasz?

Bár a játékosok és a vezetőik, csak akkor mutattak hajlandóságot a megyei I. Osztályú bajnokságra, amikor kiderült: nem kötelező, de akkor a megyei III-ba visszasorolják őket. Nos, azóta kiderült nagy kár lett volna visszalépni. Minek köszönhető, a cél túlteljesítése?

Az edző személyében bekövetkezett változásoknak?

-- Nem valószínű, hogy a sorozatos edzőváltások miatt, bár az tény: az említett utóbbi négy bajnoki évben, öt edző tevékenykedett a PVSE együttese mellett. 1995/96-ban: Kiss Baranyi, majd Kiss Baranyi és Szőcs, majd Szőcs. 1996/97-ben Szőcs. 1997/98-ban Szőcs, majd Narancsik. 1998/99-ben ismét Kiss Baranyi Sándor. A folyamatos, megfelelő szakmai munkának talán nem szolgált előnyére a gyakori váltás.

-- Sokat jelentett, hogy az NB III-as csapatból kiszorult játékosok megfelelő edzőre találtak Gálfi Imre személyében, aki az első megyei III-as bajnokságtól, a megyei II. osztályban elért bajnoki cím elérésén át, hét mérkőzés kivételével a megyei I. osztállyal bezárólag irányította, illetve irányítja az együttest. Közös munkával, már amolyan dacos akarattal is bizonyították, hogy a megyei I. osztályban ők is megállják a helyüket.

A játékos-állományban bekövetkezett változásnak?

-- A játékos-állományban történt gyakori mozgás inkább okozott problémákat, feszültségeket Bácsalmáson. Szemben a gyakori edzőcserékkel. Elég lenne most csak azokat felsorolni, akik az elmúlt három évben jöttek, mentek a PVSE együttesében, maradandó alkotás nélkül, de a helyhiány miatt ettől most tekintsünk el.

-- A Kunbaja mai ereje pontosan a csapat gerincét alkotó játékosok állandóságában rejlik. Az utóbbi három évben alig változott a játékos-állomány. Az NB III-as csapat széthullása után pedig fényes eredményekkel bizonyították, hogy nagyobb feladatok megoldására is képesek, légiós játékosok nélkül is.

A PVSE esetében a sikertelenség okát a gyakori edző váltásban és a játékos-állományban évek óta zajló nagy jövés-menésben summázhatnánk röviden, míg Kunbaján a mai csapatban nagyobb az állandóság, a folyamatos szakmai munka. Ami viszont a teljesítmények közötti különbséget ilyen mértékűre növelte, az a két csapat küzdőképességben, fegyelmezettségben, valamint a támadójátékban Kunbaja javára meglévő különbségben rejlik. Amíg a PVSE együttese a tudásszintjének csak töredékét tudta nyújtani, addig Kunbaján a játékosok többsége a képessége maximumát adta a 17 őszi mérkőzés többségén. Ami még döntő lehet a két csapat megítélésében: Bácsalmáson nem jelentett előnyt a hazai pálya, míg Kunbaja maximálisan élt a templom tövében kínálkozó lehetőségekkel.

PVSE

Hazai

Kunbaja

Az egyetlen szenzációsnak számító eredményt a Hetényegyháza (4.) ellen könyvelhették el a PVSE csapatánál, az almási búcsúban elért döntetlennel, ám ekkor is egy megnyert mérkőzést engedek ki a kezükből az utolsó percben. Az egyetlen győzelmük Tiszaalpár (15.) ellen született, míg a további két döntetlent Lakitelek (14) és az újonc Harta (8.) ellen sikerült kiharcolni. Dusnok (3.), Izsák (6.), Soltvadkert (12.), Nemesnádudvar (7.) és az őszi záró hazai mérkőzésen Kiskunhalas (10.) könnyű győzelmeket arattak. A 22 %-os hazai teljesítmény igen rossz eredménynek számít, legalább is egy olyan csapatnak, amely a középmezőnybe szeretne végezni a végelszámolásnál. Utóbb már nemcsak a góllövés nem ment, de a védekezésben is gondok jelentkeztek. Összegzésként: ha két gólt kapott a csapat, biztos volt a kudarc!

A Kunbaja a 10 hazai mérkőzésén csupán háromszor nem tudott győzni. Egyszer döntetlent játszottak a Nemesnádudvarral (7.), míg a két vereséget Hetényegyháza (4.), és gólokban gazdag mérkőzésen a Solt (2.) ellen szenvedték el. Soltvadkert (12.), Lakitelek (14.), Kiskunhalas 10.), Bátya (9.), Csengőd (13.), Gara (18.) és végül Bácsalmás (16.), vert seregként távoztak Kunbajáról. Imponáló a 73 %-os teljesítményük, de a gólkülönbségük is: 22-16, azaz plusz 6! A két szomszédvár teljesítményében mutatkozó különbség tehát hazai pályán alakult ki. A hazai mérkőzéseken több mint két lőtt góljuknak, a támadójáték mesteri kivitelezésének köszönhetően. Ez a képességük arra is alkalmas, hogy a védekezésben adódó hiányosságaikat ellensúlyozni tudják. Attól még nem estek kétségbe, ha kaptak két-három gólt!

PVSE

Idegenben

Kunbaja

Az idegenben elért teljesítmény elfogadható, hiszen Gara (18.), Kunszentmiklós (17.) és Csengőd (13.) ellenében sikerült a három pontot besöpörni. Míg Hajós (1.), Tompa (5.), Solt (2.), Bátya (9.), Kunbaja (11.) azon csapatok közé tartoznak, amelyeknél vereséget szenvedni nem szégyen, csak kellemetlen, tudva azt, hogy hazai pályán sem megy a játék, de leginkább a pontgyűjtés. Az idegenbeli pontok mennyisége lehetne több is, ám a fegyelmezetlenség és az átkos góliszony akadályozta a PVSE csapatát a több pont elérésében. Ez utóbbiak azonban igazak, a hazai mérkőzésekre is.

A négy vereség: Hajós (1.), Harta (8.), Tiszaalpár (15.) és a Kunszentmiklós (17.) közül különösen az utóbbi lehet fájó, különösen Papp Mihály edző számára, hiszen a palotaforradalomnak köszönhető a három pont elvesztése és Papp edző korai búcsúja is. A három döntetlennel megszerzett idegenbeli három pont Tompa (5.), Dusnok (3.) és Izsák (6.) csapatai ellen kimondottan bravúros teljesítmény volt. A három meccsen hét gólt lőttek. Úgy is mondhatnánk: Kunbaján nincs hazai és idegenbeli taktika, csak játék, amiben főszerepet játszik a gól, sőt a kunbajai gól.

PVSE

Sárgapiros

Kunbaja

Kiállítások száma: 8! Ebből Török és Snyehola kétszer került kiállításra. A nyolc kiállítás az őszi 17 mérkőzésen okozott problémát.

Kiállítások száma: 3. Ebből Wettstein kétszer (!) hagyta el idő előtt a pályát. A kiállítások nem okoztak nehézséget.

PVSE

Kunbaja

3 gólos: Balla Csaba, Snyehola Balázs, Kovács Imre. 2 gólos: Váits Zoltán. 1 gólos: Kővári Péter, Körmöczi Roland, Száhl Imre, Köves Tamás, Tóth Csaba, Bakai (Gara) és Mata (Hetényegyháza) öngól.

18 gól, 11 játékos.

11 gólos: Révész Gábor. 5 gólos: Kiss Róbert. 3 gólos: Kiss László, Zámbó András. 2 gólos: Wettstein Róbert, Sáfár Csaba. 1 gólos: Varga Mihály, Simon Tibor, Agócs, Csipak János, Torma Krisztián.

31 gól, 11 játékos.

A PVSE együttese 1998. november 22-én, a Kunbaja elleni 2-1-es vereséggel végződött mérkőzés előtt Kunbaján. Álló sor, balról, jobbra: Snyehola Balázs, Hebők Antal, Kővári Péter, Kővári Ákos, Tóth Csaba, Páhor Zsolt, Bailó Amadu, Kovács Imre, Futó Sándor, Váits Zoltán, Balla Csaba. Alul, balról: Köves Tamás, Kiss Baranyi Csaba, Schneider István, Szőke István, Bodrogi Kornél, Majoros Zsolt. Az ősszel szerepeltek közül hiányzik a képről: Takács Tamás, Száhl Imre, Mohácsi, Körmöczi Roland, Szigeti Tamás, Török László, Bögre Károly és Berényi Krisztián, valamint a kétgólos Öngól. utóbbi „játékos" nélkül összesen 23 játékos kapott szerepet az ősszel Bácsalmás színeiben. A dokumentum teteje

Kunbaja együttese 1998. November 22-én, Kunbaján, a Bácsalmás elleni 2-1-es hazai győzelemmel végződött mérkőzés előtt. Álló sor, balról, jobbra: Csipak János, Kálmán Mátyás, Agócs Zoltán, Kiss László, Kiss Róbert, Révész Gábor, Varga Mihály, Sáfár END Csaba, Gálfi Imre edző. Alul, balról: Barna Jenő, Pálosi László, Simon Tibor, Wettstein Róbert, Torma Krisztián, Zámbó András. Elől, balról: Sólya Ferenc, Kőrösi. A képről hiányzik, de az ősszel szerepelt Kunbaja együttesében: Kálmán Attila és Varga János. Kunbaja együttesében összesen 18 játékos lépett pályára az őszi idényben. A dokumentum teteje

Amint a Bács-Kun Sport 28. számában már olvashatták, bár az őszi idénynek, ezzel együtt a pontvadászatnak már novemberben vége lett, a 17 fordulóban lejátszott mérkőzéseken elért eredmények alapján kialakult sorrendben még nagy mozgások várhatók. Ugyanis a szövetségben a pontok szétosztása még folyamatban van. Az egyik érdekelt csapat ebben a Kunbaja. Nem kevesebb, mint 15 pontot szándékoznak Sáfár Csaba jogosulatlan játéka miatt levonni tőlük (7 büntető pont, és a megszerzett további 8 pont). Az ügy megyei szinten már lezárult, de Kunbaja fellebbezett.

A dokumentum teteje

Bács-Kun Sport

Bácsalmás, Kunbaja Sportlapja

Bácsalmás, 1998. december 13.