Női kézilabda NB II. Déli csoport

A lányok elbúcsúztak

Mármint, hogy a női kézilabda Nemzeti Bajnokság II. osztályában az Abony elleni hazai mérkőzéssel befejezték az 1996/97. évi pontvadászatot, remélhetőleg mindenkiben némi csalódással a szívében.  Az őszi fordulókban tanúsított küzdőszellemmel, és az akkori játékosállománnyal, remény volt a minden eddiginél jobb helyezés elérésére, ám a tavasszal, fejére állt a "világ", bár hamar kiderült, hogy mindez a PVSE együttesével történt. Minden fordítva sült el, így maradt a 10. helyezés. Az Abony elleni győzelem is már csak szépségtapasz lett volna a várakozástól messze elmaradt tavaszi szezon teljesítményére. A mostani szám az elmúlt két bajnoki év eredményeit és annak tanulságait járja körül, az utolsó, Abony elleni mérkőzés krónikájának közlése mellett, mert ezen a mérkőzésen jól lemérhető a jövő kézilabdázása, amelyben sajnos szomorú megpróbáltatások várnak a PVSE csapatára.

Lányok tehát elbúcsúztak, azaz lejátszották az 1996-97. évi bajnokság utolsó mérkőzését is június 7-én, hazai pályán, a mezőny első feléhez tartozó Abony együttese ellen. A szép búcsú nem sikerült. Ebben a mérkőzésben a tavaszi szezon minden gondja kicsúcsosodott. Az utolsó bajnoki mérkőzés krónikája mellett, az elmúlt két év eredményei, az elért teljesítmények és a két év tanulságai kerülnek papírra, amiből még az amatőr, a kedvtelésből sportolónak is okulni lehet, sőt kell, a szebb jövő érdekében. ******        

PVSE - Abony 11-23 (6-11)(5-12)

Bácsalmás, 100 néző.  Bácsalmás: Tóth Zsuzsanna - Gulyás, Giszinger Andrea 4, Tóth Szilvia 3., Marián Katalin 4, Lukács Zsuzsanna, Dibusz Ildikó. Csere: Bucsánszki Szilvia. Hétméteres/gól: 5/3 illetve 4/4. Kiállítás: 4 illetve 4 perc. Eredmény alakulása: 3.': 0-3, 15.': 4-6, 23.' 5-12, 49.': 7-21, az 50-60. perc között: 4-2.

Ezen a mérkőzésen több gond is a felszínre került: az amúgy sem népes játékosállomány oly mértékben lecsökkent, hogy gondot okozott már a pályára lépő hét játékos biztosítása is. A tavaszi szezontól kezdve az ellenfeleink már az új, az ősszel bevezetésre kerülő szabály adta lehetőség kihasználására készült ellenünk. Ez az új szabály a gól utáni középkezdés, amely előtérbe helyezi a gyors lerohanásokat. (A kezdés a jövőben is a régi rend szerint történik, ám nem kell megvárni azt, hogy az ellenfél kényelmesen visszaérjen a saját térfelére.) Bár, a lerohanás, a gyorsindítás, egy jól védekező és atlétikusan képzett csapatnál eddig is jól bevált taktikai fogás volt. Nálunk, erre nem nagyon nyílt lehetőség, minek következtében az ellenfelek induló játékosait sem tudtuk lefedezni. Így fordulhatott elő, hogy ez az Abony amely, felállt védelem ellen, akcióból alig tudta bevenni a kapunkat nagy különbségű győzelmet tudott elérni a sikertelen támadás befejezéseinket követő lerohanásaiknak köszönhetően.

A következő hasábokon arra kaphatunk választ, hogy mit kellene tudni egy játékosnak, milyen feladatokat kellene megoldani az egyes posztokon, és ehhez képest milyen eredményeket, teljesítményeket ért el a csapat az elmúlt két bajnoki évben ******        

A pozitívgondolkodás hiánya és a hiányos edzés

Nem az a gond, hogy a csapatban nem mindenkinek kiváló az állóképessége, nem mindenki gyors, nem tud mindenki egyméteres súlypontemelkedést produkálni egy-egy erős, célzott felugrásos átlövésnél, nem. A gond ott kezdődött, hogy a kellő önbizalom hiányában sokszor eleve „felemelt" kézzel lépett pályára a csapat, mondván ezen a mérkőzésen úgysem győzhetünk. Többek között ezért is vesztettünk el pontokat. De sokszor valóban nem volt esély a pontszerzésre, ám az, hogy ne tíz góllal kapjunk ki, csak hárommal, néggyel, ezért már nem voltak hajlandók küzdeni és ez, sajnos a játékosok zömére igaz.

Ennek köszönhetően, amikor valóban pontokat hozhatott volna az említett hozzáállás, - lásd Tököl, Abony és még néhányat említhetnénk - akkor sem sikerült az ellenfél fölé kerekedni.

Arról pedig már végkép ne beszéljünk, hogy ismerve a szűkös játékos létszámot, ezt többen kihasználták, mi szerint úgyis bekerülnek a csapatba, ha nem járnak edzésre... ******        

A kézilabdázás értékei

Tudományos kísérletek bizonyították, a kézilabdázás magas sportértékeit, amellyel előkelő helyet foglal el a legkülönbözőbb testgyakorlati ágak rangsorában. Alap gondolatában egyszerű és mégis érdekes. Mint versenysport érthető és logikus: látványos részeiben és egészében. Különösek vonzóak az erőteljes, sokszor akrobatikus mozgásokkal és ugrásokkal előkészített kapura lövések, a sok gól, a bravúros kapusteljesítmény. Az eredmény jól követhető, mérhető, bőven szolgál örömélményt.

A kézilabdázás futó- mozgó- és küzdőjáték labdával. Nagyszerűen fejleszti a futás- és mozgásgyorsaságot, az ügyességet, a ruganyosságot és más képességeket is. Ideálisan egyesíti a három alapvető mozgás: a futás, az ugrás és a dobás leglényegesebb vonásait. Sokoldalúsága miatt kiválóan alkalmas a fejlődésben lévő fiatalok testi nevelésére és a közösségi szellem kialakítására. Madarász István ******        

Labdarúgás: Megyei I. osztály

Bácsalmás-Kiskunhalas 0-1 (0-1)

Helvécia - Bácsalmás 0-0 (0-0)

Megyei ifjúsági bajnokság

Bácsalmás - Kiskunhalas 2-2 (2-1)

Helvécia - Bácsalmás 0-0 (0-0)

Megyei serdülő bajnokság

Döntőben a PVSE csapata

A megye négy csoportjában eldőlt, hogy mely csapatok kerültek be a megyei bajnoki cím sorsát eldöntő mérkőzéssorozatra, amelynek Kalocsa volt a házigazdája. A serdülő bajnokság végeredményéről következő számunkban olvashatnak. Rájuk még áll, a „szlogen": Nincs itt mese! Győz, a PVSE!  ******

Új beosztás szerint

Az 1996-97. évi bajnoki év előtt, az borzolta a labdarúgó csapatok idegeit, hogy az MLSZ felemelte az NB I-es bajnokságban szereplő csapatok számát tizennyolcra. Majd az egycsoportos NB II-t az érdekeltek tiltakozása következtében elvetették, ám az 1997-98-as bajnoki évtől kezdve miközben megmarad a kétcsoportos NB II.,  mégis megvalósul az egycsoportos második osztály, NB I/B néven. Az átszervezés még arra is lehetőséget adott, hogy bővüljön a nemzeti bajnokságokban szereplő együttesek száma: NB I. 18, NB I/B. 20, NB II. 32 (2*16), NB III. 96 (6*16). Összesen: 166 NB-s csapat, az eddigi 146-al szemben.

Hogy a fentiekből milyen hasznot húznak a megyei bajnokságban szereplő csapatok? Különösen a mezőny végén normális évben kiesőhelyen álló csapatok? Nos egyszerűen nem lesz kieső. Megyénkben biztosan nem esik ki egy csapat sem az NB III-ból, a Kerekegyháza viszont feljut oda, jó esetben még a második Csengőd is. Ebben az esetben tehát még az Izsák is bizakodhat, míg a PVSE helyzete „szilárd" a megyei I. osztály következő bajnoki év mezőnyében is. Ezzel együtt jobban mutatna a sorozatos győzelmekkel kivívott bennmaradás, mint az MLSZ túlkapásaitól várni azt. Meg aztán lehet, jövőre semmi újítást nem terveznek Pesten. Ezt a nézetet vallja az egyesületi elnök (jelölt) is, mint arról már előző számunkban beszámoltunk, csakhát mindez nem elhatározás, annál inkább pénz, pénz és pénz kérdése. Amiből viszont nagyon kevés van. No de mire a következő számhoz ér a Tisztelt Olvasó, ott kiderül, lesz-e elegendő anyagi forrás ehhez, lesz-e egyáltalán új elnöke a nagy és dicső múltú egyesületnek. ******

Női kézilabda csapat játékosállománya 1994. tavaszától  

****** Bács-Kun Sport 1997. június 10.

9. Bács-Kun Sport 1996-2013.

Az ingyenes honlapkészítés azt jelenti, hogy Ön készíti el a honlapját! Ingyen adjunk: Ingyen Honlap!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat