Olimpiai bajnokok

Bácsalmáson tavaly, 1996-ban volt harminc éve an­nak, hogy a telepü­lés rangjához mérten világra szóló eredményként, a helyi általános is­kola labdarúgó csapata bejutott az Úttörőolimpia országos döntőjébe. Önmagában már pusztán ez a tény is óriási dolog, ám a csapat, nagy városok, nagy hírű együtteseit meg­előzve a mezőny élén végzett. A si­ker értékét növeli, hogy a bácsal­mási gyerekek egy évvel fiatalabbak voltak vetélytársaiknál. Ennek köszönhetően, egy évvel ké­sőbb 1967-ben kerek 30 esztendővel ezelőtt, az először kiírt or­szágos Pajtás Kupa mérkőzés so­rozaton is a dobogó legfelső fokára állhattak. Molnár József tanár úr neveltjei.

A csapatok tag­jai

1996: Fehér Zoltán, Turcsányi József, Fekete Imre, Feodor László, Aradi József, Száll Zoltán, Bíró István, Bubán László, Nasz János.

1967: Fehér Zoltán, Turcsányi József, Fekete Imre, Feodor László, Aradi József, Száll Zoltán, Bíró István, Bubán László, Kocsis Csaba, Rudics János.

Ennek a korosztálynak köszönhető, hogy 1970 tavaszán az egyidényes bajnokságban (ezt követően ismét őszi-tavaszi rendszerben játszanak a csapatok) sikerült elhódítani a megyei ifjúsági bajnokságban a bajnoki címet is. Ez idáig egyben utoljára. A semleges pályán lejátszott döntőt 1500 néző tekin­tette meg Jánoshalmán.

Bácsalmás Medosz SE -Kunszentmiklós MÁV Vasas 2-0 (0-0)

MEDOSZ SE: Kormány - Száll Z., Száll E., Turcsányi, - Tóth, Balogh I., - Bubán, Babó, Balogh II., Krisztin, Baranyi. Edző: Aradi József.

  Az északi csoport bajnokával vívott döntőt jó játékkal nyerték a MEDOSZ fiatalok. A déli csoport­ban a döntő előtt a győzelmek mellet csupán három döntetlent „vétettek". A 34 lőtt góljukra csak négyszer tudtak válaszolni az el­lenfelek. Kitűnő védelem és csa­társor jellemezte a csapatot. Per­sze ezt nem adták ingyen: a játékosok igazi sportemberek, a célok érdekében keményen edzet­tek. Velük és néhány hozzájuk ha­sonlóval kiegészített csapat talán felnőttként is folytatja sikersoro­zatát, fogalmazódott meg az egy­kori óhaj, ami sajnos nem vált va­lóra. No, de ez nem a gyerekekkel foglakozó Teleki István, Molnár József vagy Aradi József hibája.

Az újabb remek korosztály 1987-ben nyert, igaz csak ezüstöt a me­gyei serdülő bajnokságban. A csa­pat tagjaiból sok jó nevű labdarúgó került a felnőttek közé, ám hosszú­távon kevesen váltották meg a világot.      

Az 1987-ben Soltvadkerten lejátszott megyei döntőn szerepelt serdülő csapat tagjai: Zsemberi Imre, Csincsák Róbert, Nuszpl Zoltán, Barna Jenő, Kővári Péter, Kővári Ákos, Kiss Baranyi Csaba, Földes Ferenc, Vinkó Mihály, Mohácsi Attila, Ispánovity János, Szalai Tibor, Csák István, Prikidánovics Kálmán, Barta Gábor, Zsemberi Roland, Mándity Róbert, Majoros Zsolt, Tandari Zoltán. Edző: Molnár József, a MEDOSZ elnöke: Rudics Oszkár volt.

  A legújabb ígéretes korosztály az 1996/97. évi megyei ifjúsági bajnokságban vitézkedik. Az eredményeikről az előző számokban már volt szó most csak a neveket említsük meg, akikből többen joggal pályáznak a felnőttek között is számottevő játékra:Takács, Török, Rádi, Kovács, Smith, Páhor, Gergely, Nagy, Szőcs R., Babó, Farkas, Stefanovics, Igás, Szőcs G., Körmöczi.

A lap tetejére>>>>*****

  A serdülők eredményeiről ugyancsak szó esett már. Arról is, hogy közülük heten a megyei-, hárman a magyar serdülő C-válogatottba is bekerültek. Ilyen viszont eddig még nem fordult elő az egyesület történetében. Most a három válogatott játékos mutatkozik be.

A CÉLTUDATOS

Bodrogi Tamás 1983. március 22-én született Baján. 1990-ben ismerkedett meg a labdarúgással, a Focisuli keretében. Hogy miért választotta ezt a sportágat? Mert szép sportnak tartja és a küzdő jelleg is dominál benne. Első sikerét 1992-ben aratta, amikor egy tornán a legtechnikásabb játékosnak választották, amit az óta még több különdíj is követett. 1994-től a PVSE igazolt sportolója és a csapatban középső középpályás (irányító) és söprögető poszton szerepel.

  - Nyolcadik osztályba járok, kedvenc tantárgyam a magyar irodalom. Középiskolai tanulmányaimat Bácsalmáson a Hunyadi János Gimnáziumban szeretném folytatni, természetesen, mint labdarúgó egykor majd a nagy válogatottba is szeretnék bemutatkozni.

A GÓLKIRÁLY

Balog Bálint 1983. február 26-án született Baján. A Focisuliban képzi magát 1993-tól. A többszörös gólkirály 1993-tól a PVSE igazolt labdarúgója. Az idén 8. osztályos, mint mondja humán beállítottságú, jeles tanuló.

  - Pannonhalmán szeretném a középiskolai tanulmányaimat folytatni, majd külker., vagy közgáz., vagy jogi egyetem jöhet szóba a terveim között. Nem feltétlen a válogatottságban mérem a céljaimat. Pusztán egészség megőrzés érdekében űzöm a labdarúgást. Nálam első a tanulás majd ezt követi a sport. Ha ilyen fel fogással lehet játszani, akkor jöhet akár az NB I. is.

A FRADI VERŐ

  Farkas Zoltán 1983. január 27-én, Kiskunhalason született. A Focisuli „alapító" tagjai, közé tartozik. 1990 óta hódol a focinak. Ma már ő is a PVSE igazolt labdarúgója. Mint bal oldali éknek felejthetetlen emlékei közé tartozik a Kiskőrösön rendezett torna, ahol a döntőben balossal kapásból elért góljával legyőzték a Ferencváros csapatát.

  - Az idén végzek én is. Kiskunhalason a II. Rákócziban számítástechnikai szakon folytatom a tanulmányaimat, majd reményeim szerint nekem is egyetem vagy főiskola következik. Kedvenc tantárgyaim: matek, fizika, irodalom és természetesen a számítástechnika, a labdarúgáson túl.

  A Teleki István, Molnár József féle vonulatnak méltó utóda a Focisuli megálmodója, edzője, Kiss Baranyi Sándor tanár úr, aki így nyilatkozott a neveltjeiről.

  - Fizikálisan kellően felkészültek, de technikailag javulni kell még.  Főleg játékgyorsaságban, technikai és taktikai felkészültségben. A gyerekek példája megmutatta, hogy kishelyekről is elérhető a válogatottság, ha a tehetség megfelelő akarattal és képzéssel társul. Úgy azonban nem lehet, hogy csak az edző akarja. Ehhez szélesebb összefogásra van szükség, a játékosokon túl, a szülőkön át a megfelelő szponzorálással bezárólag. Örömmel mondhatom, hogy a Focisuli második generációja (az első: Babó, Farkas, Rádi, Gergely, Bögre, Smith, Páhor, Nagy) még elődeiknél is szebb pályát futhat be.

  Kezdésként például Magyarország legnépszerűbb csapatában, a Ferencvárosban. Lehetetlen? Nem.

  A módszeres játékos nevelésnek köszönhetően talán a megfelelő alapképzettségű labdarúgókból a helyi felnőtt csapat is profitál.

A lap tetejére>>>>*****

Itt a tavasz

A megyei első osztályban szereplő labdarúgó együttesek az őszi szezon után ki jó, ki kevésbé elfogadható helyen zárta a bajnokság félidejét. A következőkben a mezőny többségének céljairól, eredményeiről, az egyesületben bekövetkezett változásokról lesz szó. Mindenek előtt nézzük az 1996-97. évi bajnokság őszi fordulói után kialakult sorrendet.

Kerekegyháza(1) csapatára kár szót vesztegetni, ők már most tökéletesen formázzák az NB III-at. Magasan kiemelkednek a mezőnyből, amit jól bizonyít 8 pontos előnyük a másodikkal szemben és csupán csak 3 döntetlennel vesztettek pontokat.

Csengődön(2), ahogy mondják az új vezetőség, az új szponzorok és az új játékosok hozták meg a nem várt sikert. Pénzüknél vannak, hiszen az első hatba várták a csapatukat. Az ősszel erőn felül teljesítő játékosoktól, miután jól összeállt a csapat, legalább a 3. hely megszerzése a módosított cél.

Kunszentmiklóson (3) a vezetőségváltást követően a helyi fiatalokra épülő csapattól legrosszabb esetben a 10. helyezést várták. A vezetőség, a mezőny és az anyagi helyzetük ismeretében módosították az elvárást: minimum 6 helyezés a cél.

Hajóson(4) úgy tűnik, a bajnoki cím volt az elvárás, mivel az őszi szerepléssel elégedetlen vezetők menesztették az edzőt, aki úgy mond nem tudott élni a személyi és jó technikai feltételekkel. Több neves labdarúgónak is megköszönték a játékát. az új edző dr. Koch Róbert sajátnevelésű játékosokkal próbálkozik megőrizni a legjobb öt közötti pozíciójukat.

Nemesnáduvar (5) a bajnokság előtt gyengült ennek ellenére hét fordulón át listavezetők voltak, ám a végén nem megfelelő edzéslátogatottság és sérülések miatt az ötödik helyre csúsztak vissza, ami a terveikkel megegyezik, és ezt szeretnék is megtartani.

A Tompa (6) újonc csapata elégedett lehet a helyezésével, hiszen ez messze több, mint amire számíthattak.

Solt(7) Megbízható, egyenletes teljesítménnyel(51%) a mezőny közepén végzett.

Dusnok(8) a második bajnoki évét kezdte a megyei bajnokságban, ám már nem olyan eufórikus hangulatban, mint az elsőt. Pénz hiányában a játékosok java eligazolt és a sajátnevelésű játékosokból akarják a középmezőny eléréséhez szükséges csapatot „megformálni" Ezek ismeretében az elvárásoknak megfelelően alakultak az eredmények és az átalakított csapat akarása biztató a tavaszra is. A mérlegnyelve a régi kétpontos rendszerben a

Hetényegyháza(9) csapata lenne (öt-öt győzelem, döntetlen és vereség, 50%) ám az új rendszerben „csak" 44 % a teljesítményük.  Céljuk a kiesés elkerülése (8-10. hely).

Soltvadkerten (10) egy igazi nagy csapat építésén fáradoznak ám ma még kevés sikerrel. Az viszont biztos, hogy a kiesés szempontjából sem jöhet szóba az együttes.

Tiszaalpáron (11) edző csere volt a nyáron és a 8-12. helyre várták a csapatukat. A tervek eddig teljesültek.

Kiskunhalas (12) évek óta a mezőny végén menetel és ez így lesz a jövő évi bajnokságban is.

Lakitelek együttese nem a legjobb előjelekkel kezdte a bajnokságot, a pénzeszsák száját bekötötték a szponzorok, ezért többen távoztak, hiszen a megyei második osztály bajnoki címéért beígért prémiumot sem fizették ki, ezért a 8-10. helyre várták a csapatot, ám ez nem sikerült, a tavaszi idényt új edzővel kezdik. Az eredeti terveket annyiban módosították, hogy a biztos bennmaradás meglegyen.

Bácsalmás (14) csapatáról az előző számokban már ejtettünk szót. Egy kérdésre adott válasz kivételével. „Reménykedhetünk-e abban, hogy az ősszel, huszáros hajrával elért helyezést, ha nem is javítja tovább, de legalább megőrzi a PVSE?" A válasz rövid és tömör: „Hú, ez nehéz kérdés! Nagyon sok mindentől függ!" Ezt viszont gondoltuk, mondjuk az itt szóba került további 15 csapattól, ha ezt soknak lehet nevezni. Meg attól, hogy a következő két csapat vezetői által mondott óhajoknak, mennyi a fedezete.

Helvécia(15) és az Izsák együttese 7 illetve  4 ponttal zárja a mezőny végét. Hátrányuk ellenére nem gondolnak a kiesésre, bíznak a jobb tavaszi folytatásban. Izsákon például a helyi önkormányzat, a szponzorok és a baráti kör összefogásával szándékoznak elkerülni a „szakadék" széléről.  Még az utolsó, a kieső helyeken álló együttesek optimizmusa is érthető, hiszen még csak a bajnokság félidején jutottak túl a csapatok.

De akkor ki fog itt, ebből az osztályból kiesni?

A lap tetejére>>>>*****

 HÍREK 

  - Harmadik helyezés Jánoshalmán. Az NB II. tavaszi folytatására készülő PVSE női kézilabda együttese Jánoshalmán szerepelt felkészülési tornán, ahol a harmadik helyen végzett.

Eredmények:

PVSE - Bácsbokod 19-16 (8-2) (11-4). PVSE: Tóth Zs.,- Neupert 3, Giszinger 1, Tóth Sz. 2, Marián 4, Patocskai 3, Szilágyi 2. Csere: Lukács 4, Potyondi.

PVSE - Lajosmizse 15-13 (7-6) (8-7) PVSE: Tóth ZS.,- Neupert 2, Giszinger 2, Tóth Sz. 3, Marián 1, Patocskai 4, Lukács 3. Csere: Szilágyi, Potyondi.

PVSE - Jánoshalma 15-21 (7-9) (8-12) PVSE: Tóth Zs.- Neupert, Giszinger 1, Tóth Sz. 3, Marián 4, Patocskai 4, Lukács 1. Csere: Szilágyi 2, Potyondi.

PVSE - Zákányszék 17-22 (8-13) (9-9) PVSE: Tóth Zs.- Neupert 1, Giszinger, Tóth Sz. 4, Marián 2, Patocskai 4, Lukács. Csere: László (k),Kiss 5, Tegzes 3, Szilágyi, Potyondi.

A torna végeredménye: 1. Zákányszék (NB II.) 8, 2. Jánoshalma(NB I/B) 6, 3. PVSE 4, 4. Lajosmizse 2, 5. Bácsbokod 0 ponttal.

  - Véglegessé vált, hogy az NB II. déli csoportjában az ősszel pont nélkül az utolsó helyen végzett Tompa együttese visszalépett a további küzdelmektől. A Tompa elleni fordulókban szabadnaposak lesznek az ellenfelek.

  - Az is biztos, miszerint Fischer Renáta visszaigazolt Csávolyra. Így a tavaszi fordulókra tervezett elképzelés is kútba esett, miszerin Fischer az irányító poszton kamatoztathatta volna tudását a PVSE együttesében.

  - Elképzelhető, hogy a PVSE felnőtt labdarúgó csapatát, zömében a legjobb ifjúsági játékosok alkotják a tavaszi folytatásban.

  - Egy hét haladékot kaptak a PVSE felnőtt labdarúgói a tavaszi bemutatkozásra. A március 9-én a Magyar Köztársaság Kupa küzdelmeibe nem neveztek. Ezért az első tétmérkőzésüket március 16-án játsszák idegenben.

  - A hazai előkészületi mérkőzésekről már beszámoltunk. Azóta már legalább két idegenben lejátszott mérkőzésen is túl van a PVSE labdarúgó együttese. Baján a BSK ifi ellen győztek, míg Katymáron a botrányos körülmények között játszott és végetért mérkőzésen vereséget szenvedtek.

  - Kunbaja végzett az élen, a hagyományos, Folcz Tóbiás Teremlabdarúgó Bajnokságon.(11 győzelem, 1 döntetlen, 128-20-as gólkülönbség). Második a Foci Játékvezető Egyesület I., 3. Madaras, 4. Mol Rt., 5. Felsőszentiván, 6. Foci Játékvezető Egyesület II., 7. PVSE ifj., 8. BFC, 9. Jusifa Kft I., 10. Khany Művek, 11. Alvég FC, 12. Jusifa Kft II., 13.Alternativ EC.

 A torna legjobbjai között több egykori és mai PVSE játékos is kitűnt: a legjobb kapusnak Varga János (Játékvezetők I.), legjobb játékosnak Farkas Béla (PVSE ifj.), a legeredményesebb góllövőnek Kiss Róbert (Mol Rt.) bizonyult.

  - A játékvezetők két csapattal is cáfolták azt a nézetet, mely szerint, aki tud focizni az játszik, aki nem, az a bíró. Folcz Tóbiás teremtornán ebből is, abból is jól vizsgáztak.

  - Az Alternatív EC pedig azt a közmondást vallhatja sajátjának, hogy nem az a legény, aki a pofonokat adja, hanem az, aki állja. Ők állták. Mérkőzésenként olykor hússzor is. Pont nélkül lettek utolsók.

  - Reményeink szerint március közepén már valóban a PVSE együtteseinek tavaszi sorsolásával jelentkezik a L e p o r e l l ó legújabb száma.

  - Nem korholt, beállt. Az alábbi kis történet arról jut eszembe, hogy a PVSE mai foci csapatából hiányzik egy igazi irányító játékos, mondta a csapat edzője Szőcs Lázár. Akiről tudjuk, hogy a Bácshús Kupán, a télen a baja amatőr válogatottjával, magyar viszonylatban profinak mondott csapatokat utasítottak maguk mögé. Tehát még napjainkban is jól bánik a labdával. Ő megoldhatná a problémát. Nem példa nélküli ez az egyesület történetében.

Történt, hogy úgy 1952 táján a Petőfi SK a Bácsalmási Járás válogatottjával mérte össze az erejét. A félidő 2:2-s eredményt hozott, amivel az edző nem volt megelégedve. Ennek ellenére Folcz Tóbiás (mert Ő volt az edző) a szünetben nem korholta a játékosait. Egy rossz szó nem sok, annyit nem mondott. Levetkőzött, és a második félidőben beállt. Játékával és négy góljával 8:3 arányú győzelemhez segítette a Petőfi SK csapatát. Hát, régen volt, de igaz volt.

Bácsalmás 1997. március 1.

A lap tetejére>>>>*****