Nyolcvanéves Kunbaja Sportegyesülete

1916-1996.

V. fejezet: Kelet? Vagy Nyugat?

V./2. ... Az idő azonban nem állt meg és a csapatnak edző nélkül kellene jól szerepelni a soron következő bajnoki mérkőzésen.

Kunbaja - Kiskőrös 1-1 (0-0) Bácsalmás, 1996 április 7., 300 néző. Vezette: Varga - Knerczer, Koszó. NB III. Alföld-csoport, 19. forduló. Kunbaja: Varga (Tomik) - Szalai, Novák, Miskolczi (Schindler), Wettstein, Nuszpl, Sánta, Evanics, Pálosi (Veres), Tóth, Csoszics.  Megbízott edző: Evanics Zoltán. Kiskőrös: Mlinko - Tóth, Amuncsik (Szőgyi), Sárközi, Beregszászi, Aszódi, Kapics, Szűcs K. (Szűcs L.), Agócs, Éliás, Sztojánovics.  Edző: Szlovák László.

A mérkőzés előtt a Kunbaja Kákonyi nélkül fut ki melegíteni, de nem látni Szőcs Lázár edzőt sem. A miértekre a választ Halász István adta meg: - Kákonyi sárga lapok miatt nem játszik, míg Szőcs Lázár már nem Kunbaján edzősködik. Ezen a mérkőzésen Evanics Zoltán kapott megbízást az edzői feladatok ellátására. A mai mérkőzésen pedig győzni kell!

Szlovák László a kőrösiek edzője az esélyekről így nyilatkozott: - Döntő lehet, hogy Miskovicz, Pecznyik és Tóth Péter nem léphet pályára, de vereségre így sem gondolunk.

Az első félidőben többnyire kemény belépőkkel tarkított mezőnyjáték zajlott a pályán. Érdemleges, a kapura veszélyes eseményt Nuszpl szabadrúgása után, Csoszics fejese jelentett illetve Kapics szabadrúgása. A folytatásban a 80. percig kiegyenlített erők vívtak nagy csatát a kapukra veszélytelenül. Az utolsó tíz percben aztán rákapcsoltak a csapatok.

80. perc: Egy formás jobb oldali támadás vezetés végén beadott labdát, az üresen hagyott Sztojánovics bombázta a kapuba: 0-1.

81. perc: A középkezdés után a tizenhatos sarkáról, balról Evanics végezhetett el szabadrúgást. Lövése a bal felső sarokra tartott, ám Mlinko szép vetődéssel kapufára tolta a labdát.

83. perc: Bal oldali támadást követően a vendégvédők közül kitörő Verest a tizenhatoson belül, de a kapura veszélytelen helyen akasztották. A büntetőt Evanics értékesítette. A labdát a kapu jobb oldalába helyezte, a jó irányba vetődő Mlinko mellett, aki a labdához hozzáért ugyan, de a góltól már nem tudta megmenteni csapatát: 1-1.

A tartalékos csapatok közepes iramú mérkőzésén igazságos eredmény született. A csapatokból Nuszpl, Evanics, Csoszics illetve Amuncsik, Beregszászi és Kapics játéka emelkedett az átlag fölé.

A végeredményről, a látottakról a körülményeket figyelembe véve elégedetten nyilatkoztak az edzők. - A helyzetek alapján közelebb álltunk a győzelemhez, de a történtek után elégedett vagyok az egy ponttal. - mondta Evanics Zoltán csapatkapitány, megbízott edző. - A tartalékos csapatom elfogadható eredményt ért el. Az egyenlítés viszont egy rutintalan szerelés után megítélt büntetőből született, - vélekedett Szlovák László.

- Új edzőt a megyén kívülről hozunk a csapat mellé, - tájékoztat még Halász István a mérkőzés után.

A mérkőzést követő héten Szőcs Lázár is véleményt formált a kurtán furcsán megesett kirúgásáról

- Szponzorunk, Halász István engedélyével 1996 januárjától a Bácsalmás szakmai munkájába is besegítettem - kezdte beszámolóját a Kunbaja volt edzője. - Az ominózus Bácsalmás - Kunbaja Magyar Kupa mérkőzés előtt már tudtam, a bűnbak csak én lehetek. Végül a Kunbaja kapott ki 6-2-re. Nem is akárhogyan! Magyarul: ez egy figyelmeztető sztrájk volt a játékosok részéről. Csak az nem értette, meg akinek szólt. A háttérben ugyanis nem úgy történtek bizonyos dolgok, ahogy az ígérték.

A Kunbaja első félidőben nyújtott játékán nagyon „kiakadtam", ezért a szünetben, amikor még csak 1-0-ra vezetett a Bácsalmás, hegyi beszédet tartottam. Sajnos, szakmai tanácsaim süket fülekre találtak. Voltak néhányan, akik kerek-perec kijelentették, hogy nincs semmi értelme a továbbjutásnak. Ezek után elmondtam szponzorunknak, hogy ilyen eredmény felett nem hunyhatunk szemet, meg kellene oldani a gondokat. Azt válaszolta, hogy neki nincs mondanivalója. A másnapi játékos értekezleten „kiveséztük" a fiaskót, levontuk belőle a tanulságokat.

Félreállításomat szakmailag nem indokolta semmi. Kiskunfélegyházán, bár egyenrangú ellenfelek voltunk, kikaptunk egy góllal. Legyőztük az akkor még veretlen Kiskundorozsmát, az SZVSE ellen pedig egy egyéni hiba miatt vesztettünk, pedig gólokkal kellett volna nyernünk. A kirúgásom olyan volt mint derült égből a villámcsapás. Most utólag is csak azt tudom mondani, hogy Halász úr hírtelen felindulásában küldött el. Április 5-én pénteken edzés előtt találkoztam szponzorunkkal. Megkértem, jöjjön vissza, mert a részletkérdéseket tisztázni kellene a játékosokkal. Útközben nem szólt semmit arról, hogy most én leszek kirúgva. Valószínűleg az öltözőig megtett ötszáz méter alatt döntött. Bementünk az öltözőbe, és szóltam a játékosoknak, hogy várjanak egy pillanatot, mert Halász István szeretne valamit közölni a csapattal. Lesz egy röpke „fejmosás", gondoltam. Erre fel - szó szerint- kijelentette: Köszöni eddigi munkámat, mert átjátszottam a Bácsalmásnak a kupameccset! Ilyen abszurd, nevetséges indok ellen értelmetlen védekezni, így köszönés nélkül távoztam. Szeretném hangsúlyozni, hogy hírtelenjében döntött így, mert a Kiskőrös elleni mérkőzés előtt már telefonált. Menjek vissza, továbbra is én vagyok az edző. Elmagyaráztam, hogy sajnos félreismert, nem vagyok paprikajancsi. Még azt is mondta: a hétvégén még kiérjem el a Bácsalmás együttesét Hajósra és ha keddig meggondolom magam, Kunbaján továbbra is én vagyok az edző.

Magamban már lerendeztem a dolgot, és köszönöm szépen, de ebből nem kérek többet. A kunbajai időszakról csak a szépre fogok emlékezni, további sok sikert kívánok a csapatnak. Megegyeztem a bácsalmási vezetőkkel, és nyárig a megyei első osztályú együttest irányítom.

Az eset nagyon fájt, mert azokban a focistákban, akik nem tettek meg mindent a továbbjutásért, nem volt annyi mersz, hogy kiálljanak mellettem. Csak annyit kellett volna mondaniuk: ez nem csak az edző hibája volt. Persze a játékosokat megértem, hiszen ők is emberek. Nekik is valamiből meg kell élniük, és nyilván nem Szőcs Lázártól, hanem Halász Istvántól várják a pénzt. Saját érdekük azt kívánta, hogy csendben maradjanak. Ezért természetesen nem haragszom senkire. Emberileg elvártam volna, de hát ilyen az élet... Egyedül Evanics Zoltán csapatkapitány merte elmondani, hogy valójában mi is történt az öltözőben, a kupameccs félidejében.

Az, hogy ki lesz a Kunbaja új edzője, az legyen a tulajdonos dolga. De szerintem nem az edző személye a legfontosabb, hanem egy jól működő szakosztályvezetés létrehozása. - fejezi be nyilatkozatát Szőcs Lázár.

Nagy rejtély: ugyan ki lesz az új edző Kunbaján? Egy valami biztos: Verebes József nem, hiszen a napokban Diósgyőrbe szerződött. A Kiskőrös elleni mérkőzést követő héten, miután Szőcs Lázár nem vette fel a munkát az ismételt kérés ellenére sem, az új edző személye is ismertté vált. A továbbiakban Sári András a szakvezető Kunbaján. Az, hogy ideiglenes jelleggel azt abból lehet gondolni, hogy az új, eddig munkanélküli edző Kiskunhalasról érkezett, ami köztudottan Bács-Kiskun megyéhez tartozik. A Baja elleni bajnokin azonban még Evanics Zoltán dirigálja a csapatot. Hogy milyen eredménnyel? Az őszi gólképtelenség után most sikerült két gólt is elérni, ám az akkor kapott hármat most is elkönyvelhették.

Kunbaja - Baja 2-3 (1-3) Baja, 1996. április 14., 300 néző. Vezette: Sípos. NB III. Alföld-csoport, 20. forduló. Kunbaja: Tomik - Szalai (Sánta), Nuszpl, Evanics, Miskolczi, Pálosi, Csoszics, Wettstein, Kákonyi, Tóth (Veres), Schindler (Markovics). Megbízott edző: Evanics Zoltán. Baja: Lakner - Goretich G., Ivancsán, Szabó, Papp, Faddy (Angeli), Tóth, István (Phoner), Csernák, Teszlik (Orbán), Nagy. Edző: Raffai Rudolf.

3. perc: István indításával Nagy lépett ki a bal oldalon, befelé cselezett, majd 12 méterről a kapuba lőtte a labdát: 0-1.

12. perc: Faddy jobbról, szabadrúgásból ívelt középre. A labda egy védőről Nagy elé pattant, aki a bal alsó sarokba gurította: 0-2.

25. perc: Faddy vezette fel a labdát, majd Teszlikhez játszotta, aki az érkező Ivancsánhoz passzolta és ő 18 méterről Tomik kapujába lőtte: 0-3.

30. perc: Ivancsán remek becsúszással mentett a kiugró Tóth elől, aki elesett. A játékvezető meglepetésre büntetőt ítélt. A tizenegyest Evanics a jobb alsó sarokba lőtte: 1-3.

92. perc: Ivancsán ezúttal rossz ütemben keresztezett a tizenhatoson belül és így felrúgta a kitörő kunbajai csatárt. Az újabb büntetőt Kákonyi értékesítette: 2-3.

Kitűntek: Tóth, Kákonyi, illetve Lakner, Goretich Gábor, Nagy, Tóth.

Kunbaja - Szentes 3-0 (1-0) Bácsalmás, 1996. április 21., 400 néző. Vezette: Csonka, Németh, Rózsa. NB III. Alföld-csoport, 21. forduló. Kunbaja: Varga (Tomik) - Pálosi, Novák, Nuszpl, Miskolczi, Evanics, Csoszics (Sánta), Wettstein (Markovics), Kákonyi, Tóth, Veres. Edző: Sári András. Szentes: Kovács - Mészáros, Márta, Sípos, Murkó, Borák, Szentpéteri (Törőcsik), Puskás (Mészáros II.), Gulyás, Verebélyi, Répás. Edző: Antal Ferenc.

Az alsóházi rangadó előtt így nyilatkoztak az edzők az esélyekről: - Hatpontos mérkőzés lesz, - vélekedett szűkszavúan a mérkőzésen most bemutatkozó új edző Sári András.  - Létfontosságú mérkőzés ez mind a két csapat számára. Kemény összecsapásra számítok és legalább egy pontra, - nyilatkozott Antal Ferenc a két ponttal a Kunbaja mögött a 13. helyen tanyázó Szentes együttesének edzője.

4. perc: Jobb oldali beadása után, Kákonyi emelte a labdát kapu fölé jó helyzetből. 14. perc: Nuszpl szép szerelés után, Kákonyihoz passzolta a labdát, aki a középen kiugró Veres elé varázsolta. Veres jó érzékkel, a kimozduló kapus felett a kapuba emelte: 1-0.

25. perc: Bal oldali beadás után a jobb összekötő helyén egyedül hagyott Szentpéteri 11 méterről lőhetett tisztán, ám lövése után a labda a kapu előtt keresztbe szállt el. 30. perc. Jobb oldali támadás után Szentpéteri beadásnak szánt lövését Tomik a hosszú sarokból csak nézte, amint a labda a rövid saroknál a kapufa tetejére hullott. 37. perc: Verebélyi 20 méterről eresztett meg nagy lövést a kapura. Bár a labda egy védőn megpattant, Tomik szép vetődéssel biztosan fogta. 45. perc: Veres nagy szóló után már a kapust is kicselezte, ám gyatrán a kapu mellé gurította a labdát.

A helyzeteket nézve kiegyenlített játék zajlott a pályán. A Kunbaja az adódó helyzetekből egyet kihasznált, míg a vendégeknek ez nem sikerült. A folytatásban nyíltsisakos bátor támadó játékot mutattak be a csapatok.

55. perc: Verebélyi éles szögből leadott lövését védte látványos vetődéssel Tomik. A gyorsan játékba hozott labdával Tóth futott el a baloldalon, ám a beadása egyetlen társat sem talált a kapu előtt. Az ugyancsak gyors ellentámadásnál Verebélyi futott el a baloldalon, majd kapura húzott, de jó helyzetből messze kapu mellé lőtte a labdát. 60. perc: Remek Wettstein, Tóth kényszerítő után Wettstein 11 méterről leadott lövése nyomán a labda a jobboldali kapufáról vágódott a kapuba: 2-0.

65. perc: Novák kezezése miatt megítélt szabadrúgásból Márta 22 méterről a kapu jobb felső sarkába bombázott: 2-1. 7o. perc: A jobb szélen Wettstein tört előre, majd kapura húzott és lőtt. A labda a kapusról Veres elé pattant, aki ismét kapura bombázta, ám Kovács kapus még ezt is hárította jó reflexének köszönhetően, de az ismét kipattanó labdát most már Wettstein a bal felső sarokba varrta: 3-1. 77. perc. Novák „átadásával" Gulyás került gólhelyzetbe, aki egy szép csel után bomba gólt lőtt a jobb felső sarokba: 3-2.

Az új edző Sári András tehát győzelemmel mutatkozott be új csapatánál, amiben jótékony szerepe volt a Szentes ügyetlen támadóinak is. De talán pont azért állnak ott, a kiesőhelyek egyikén. A mérkőzésen ismét két olyan csapat vetélkedett a további NB III-as tagság meghosszabbításában oly fontos pontokért, amelyek nem aranyéremmel a nyakukban érkeztek ebbe az osztályba. A Szentes még az előző bajnokságban a Kisszállás előtt Szerezte meg ezt a jogot, mint arról már volt szó, miként a Kunbajáról is. A Kunbaja mostani sikere ettől függetlenül teljesen megérdemelt. Így, ha a különbség nem is hat pontra nőtt a Szentessel szemben (csak ötre), a 13. helyezett Mezőberény előtt is már megnyugtató négypontos előnyre tettek szert. Kitűntek: Nuszpl, Evanics, Wettstein, Veres illetve Kovács, Márta, Gulyás, Répás.

A „rugalmas elszakadás" a veszélyes zónától továbbfolytatódhat, hiszen a következő ellenfél az utolsó helyen szerénykedő Mindszent együttese. Amíg a legjobb kieső, a 13. helyen álló Mezőberény a Gyula csapatát fogadja hazai pályán. Tehát a négy pontos előny akár hétre is növekedhet, még az új mester eddig még szokatlan „húzásainak" ellenére is vagy pont ezért.

Kunbaján új edző söpröget. Egy új söprűhöz méltóan jól. A rendkívül színes egyéniségű Sári András Kunbaján megkövesedett szokásokat, előjogokat nem ismerve vihart vetett és sikert aratott a Szentes elleni alsóházi rangadón.

Már az sem volt mindennapos, ahogy Kunbajára került, Szőcs Lázár menesztése után. Szakértelmét megye szerte levélben propagálta és tudatta: éppen „szabadlistán", csapat nélkül van, ezért szívesen vállalna olyan helyen edzői állást, ahol gondok akadnak. Kunbaján Szőcs távozása után akadt. Így a két mérkőzés erejéig edző nélkül maradt együttesnél Sári András lett a befutó. Egyheti közös munka után a Szentes ellen, hogy egészen pontosak legyünk, egy „ötpontos" mérkőzésen mutatkozott be a közönség előtt. A levélhez hasonló, ugyancsak meglepő húzásokkal.

Sántát, csak a cserék közé jelölte, pedig a „kilencvenperces" játékosok közé tartozott, legalább is eddig. Kunbajai vezetésnél (1-0), a második félidő elején, amikor „leült" a csapat és nem rajtuk múlott, hogy a Szentes nem vette át a vezetést, Sári edző cserére gondolt. Lehívta Csoszicsot! Lett is nagy riadalom a nézők, de még a játékosok körében is. Csoszics is végig szokta játszani a játékidőt, legalábbis eddig. Egyszer fordult elő vele, még az őszi Baja elleni mérkőzésen, hogy idő előtt, akkor a 77. percben egy kiállítás miatt kellett elhagynia a pályát. Most az 55. percben Sánta állt be a helyére. A csere felrázta a csapatot és mit ád az Ég: a csere után öt perccel, két góllal vezetett a Kunbaja. Egy szép Wettstein, Tóth kényszerítő után Wettstein mesteri találatával. Ez utóbbi pedig azért érdekes, mert az eddigi mérkőzéseken Wettstein ilyenkor már a zuhany alatt szokott állni, azaz ilyenkor már legtöbbször lecserélte a volt edzője. Most a pályán volt. Sőt, a 7o. percben ő lőtte csapatának harmadik, egyben győzelmét jelentő gólját is. A mutatott játékával a mérkőzés hőse lett, mondhatnánk edzőjének köszönhetően. Talán az edzője is csak azért cserélte le a 88. percben, hogy a közönség őt egyedül ünnepelhesse, mint ahogy a hálás publikum ezt meg is tette. Wettstein megérdemelte.

A mérkőzés végén Sári András is bocsánatot nyert. Győzött a csapata. Az említett döntései ellenére vagy éppen ezért. Viszont, ha a győzelemhez ilyen váratlan, nézőt és játékost (az ellenfelekről már nem is beszélve) egyformán meglepő húzásokra van szükség, ám legyen, fogalmazódott meg az érintettek körében. Azt viszont Sári Andrásnak is tudni kell, hogy a közvéleménnyel szöges ellentétben álló variációk helyességét csak a győzelmek igazolják, még Kunbaján is.

Sári edző eddig, jól söprögetett. Nem így Novák a csapat söprögetője, aki a Szentes elleni mérkőzésen két gólpasszal „segítette" a Szentest. Ezért, vagy más okból, de Mindszenten nem léphetett pályára, ahol a csapat nélküle is begyűjtötte a három pontot.

Kunbaja - Mindszent 3-0 (1-0) Mindszent, 1996 április 28., 400 néző. Vezette: Tóth. NB III. Alföld-csoport, 22. forduló. Kunbaja: Varga (Tomik) - Pálosi, Hebők, Miskolczi, Csoszics, Wettstein, Evanics, Kákonyi, Nuszpl, Tóth (Barna), Veres (Markovics). Edző: Sári András.

9. perc: Kákonyi a kaputól húsz méterre végezhetett el szabadrúgást. Lövése nyomán mint annyiszor már előtte, a labda védhetetlenül vágódott a hálóba: 1-0.

75. perc: Bal oldali támadás után Evanics beadását, a többnyire csak csereként beálló, ennek ellenére gyakran gólt szerző Markovics mint tette ezt eddig, most is gólt szerzett. Ezúttal fejjel juttatta a labdát a kapuba: 2-0.

80. perc: Evanics szólózott melynek során kicselezte a hazai védelmet, majd higgadtan az elfekvő kapus mellett a hálóba helyezte a labdát: 3-0.

A helyzeteit jól kihasználó Kunbaja megérdemelten győzött a szerény képességű ellenfele ellen. Így, miután a Mezőberény nem szerzett pontot az élbolyban tanyázó Gyulával szemben, a Kunbaja hétpontos megnyugtató előnyre tett szert a legjobb kiesőhelyen álló csapattal szemben, és a 12. helyen várja a Szeged FC elleni hazai mérkőzést. A szegediek felett aratott újabb siker azt jelentené, hogy a táblázaton eggyel ismét előrébb kerülhetnének. Éppen a soros ellenfelüket előznék meg. A mindszenti mérkőzésen kitűnt Csoszics, Kákonyi és Evanics vezérletével valamint a védelemben ismét helyet kapó higgadtabb és kevesebbet hibázó Novákkal erre jó eséllyel pályázhatnak.

Kunbaja - Szeged FC 0-0. Bácsalmás, 1996. május 5., 350 néző. Vezette: Szpirják Zsolt - Gulyás János, Gyekiczki István. Kunbaja: Varga (Tomik) - Pálosi, Novák, Nuszpl, Miskolczi, Csoszics, Sánta, Wettstein (Hebők), Barna, Tóth (Markovics). Edző:  Sári András.  Szeged FC: Dobó - Simon, Forgács, Imre (Kránicz), Kiss, Tarjány, Várszegi N., Várszegi R., Hadár, Srdic, Mitrovic. Edző: Híres Gábor, Borbély László.

Annak ellenére, hogy a csapat ősszel Szegeden is győzni tudott, nem a legjobb előjelekkel kezdődött a mérkőzés a Kunbaja számára. Kákonyi és Evanics most nem léphet pályára sérülés, illetve sárga lapok miatt. Arra is fény derült, hogy az egykori első osztályú játékos, napjainkban már „csak" edzőként tevékenykedő Ebedli Ferenc, amolyan szaktanácsadóként segíti a kunbajai csapatot Sári Andrással karöltve.

Nevezetes személyekkel a vendégek is rendelkeztek: az egyik edző a volt élvonalbeli, kőkemény söprögető, a Verebes korszakban még a válogatottban is szóhoz jutó Híres Gábor volt, aki ezen a mérkőzésen sem hazudtolta meg egykori önmagát. A játékvezetést többször minősíthetetlen hangnemben kritizáló edzőt a 65. percben kiállították, el kellett hagynia a kispadot, de még a nézőtérről is kiebrudalták a mérkőzés játékvezetői és az őket ellenőrző szövetségi ellenőr. A mérkőzésen jelen volt a Szeged FC Stadler József kaliberű főszponzora is, aki szerint az 1996-97. évi bajnokságot csak ők nyerhetik. A csapatépítés már ebben a szellemben történik. Társaságában volt mint magánember Kiss Imre, a Magyar Olimpiai Bizottság alelnöke, a Csepel SC elnöke.

Az, hogy a mérkőzés kapcsán a fentiekhez hasonló dolgok jutnak az eszembe, az annak is köszönhető, hogy a csapatok ezen a derbin a kapufák széthasogatását tűzték zászlajukra célként. Majd amikor már ebben a kategóriában elérték amit akartak, az utolsó félórában a játékosok már csak egymással foglakoztak, meg a játékvezetéssel. Ennek nyomán tucatnyi sárgalapból kifolyólag két további kiállítás követte a már említett Híres féle „pálya elhagyást".

8. perc: Várszegi Róbert 13 méterről leadott lövésénél Tomik, csak nézte amint a labda a jobb kapufán csattant.

 15. perc: Mitrovicot ugratták ki a jobb összekötő helyén, aki nyolc méterről a jobb kapufára bombázta a labdát.

27. perc: Veres cselezte be magát a kapu előterébe, ám az utolsó pillanatban a lövésébe a védők bele léptek.

39. perc: Kiss jobboldali beadása után a labda átszállt a védők felett és Srdic, nem fogják kitalálni, a felső lécre fejelte.

54. perc: Jobb oldali szabadrúgás után Veres kezelte le a labdát az ötös jobb oldali sarkánál majd a felső lécre vágta. A kipattanó labdát Markovics fejelte kapura ám most a kapufa helyett Dobó mentett szép vetődéssel.

 A mérkőzés további részében az eddig sem túl nagy iram, ha lehet még lassabb és durvább menetre váltott. A sárga lapos játékosok felsorolásától már csak terjedelmi okok miatt is tartózkodom, ám a két sárga miatt kiállítottakat megemlítem: a szegedieknél Simon, míg a hazaiaknál Markovics „jeleskedett" a gyűjtögetésben. Különösen Markovics „teljesítménye" érdemel figyelmet, hiszen a 46. percben állt be és alig harmincpercnyi játék alatt sikerült kiérdemelnie a piros lapot, ráadásul csatárként. A labdarúgásban Nuszpl, Miskolczi, Csoszics illetve Kiss, Tarjány és Mitrovic tűnt ki. A bíráskodásra kijelölt Szpirják sporttárs pedig olyan színvonalon fújta a sípot, mint aki először vezetett ebben az osztályban. Így többször csak a partjelzőire hagyatkozva hozta meg döntéseit. Persze ez a trió közötti jó együttműködést is jelezhette volna, ám nem ezen a mérkőzésen. Előnyére legyen mondva még nagyon fiatal és hibái talán a rutintalanságából erednek.

Folyt.köv. V./3.

• Kunbaja Sportja: Ajánló
• Kunbaja Sportja: Bevezetés
• Kunbaja Sportja: A nagyugrás előtti évek
• Játéktér 1.
  
• Kunbaja Sportja: A napfényes Bácskában. I. fejezet
• Kunbaja Sportja: Kunbaja bajnok akar lenni... II. fejezet
• Kunbaja Sportja: Kunbaja bajnok akar lenni... II. fejezet, 2.
• Kunbaja Sportja: Kunbaja bajnok akar lenni... II. fejezet, 3.
• Kunbaja Sportja: Kunbaja bajnok akar lenni... II. fejezet, 4.
• Játéktér 2.
  
• Kunbaja Sportja: Tavaszi sikerek Kunbaján III. fejezet
• Kunbaja Sportja: Tavaszi sikerek Kunbaján III. fejezet, 2.
• Kunbaja Sportja: Tavaszi sikerek Kunbaján III. fejezet, 3.
• Játéktér 3.
  
• Kunbaja Sportja: A Nemzeti Bajnokságban IV. fejezet
• Kunbaja Sportja: A Nemzeti Bajnokságban IV. fejezet, 2.
• Játéktér 4.
  
• Kunbaja Sportja: Kelet vagy Nyugat... V. fejezet
• Kunbaja Sportja: Kelet vagy Nyugat... V. fejezet, 2.
• Kunbaja Sportja: Kelet vagy Nyugat... V. fejezet, 3.
• Kunbaja Sportja: ... Vagy a megyei három!

Oldal: Kunbaja Sportja: Kelet vagy Nyugat... V. fejezet, 2.
PRO-SPORT - © 2008 - 2024 - pro-sport.hupont.hu

Az ingyenes honlapkészítés azt jelenti, hogy Ön készíti el a honlapját! Ingyen adjunk: Ingyen Honlap!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat