12 Csak az írásnak lesz  vége hamarosan, a történet  folytatódik, de az elkövetkező eseményeket már élőben tekintse meg!

Az álmok valóra váltak

A BÁCS-KUN SPORT idei harmadik száma a Bácsalmási Petőfi VSE sportolóinak elmúlt bajnoki évben elért teljesítményét, ezek értékelését teszi közzé. Sikereket, amelyek hatásaként, talán még szélesebb alapokra lehet helyezni a város sportéletét. Az a napjainkban igencsak vékonyra olvadt réteg, „vastagodhat" ismét, amelyből a PVSE csapatainak az utánpótlása is kikerülhet, az elkövetkező évtizedben, sőt évtizedekben. Így aztán az egyesület labdarúgói talán ismét bejárthatják az elődök által egyszer már megtett utat, vagy a kézilabda csapatok egy-egy kiugró sikere talán tartósabbnak bizonyúl, mint az elmúlt években, évtizedekben történt. Ez utóbbihoz persze nagy segítség lenne egy sportcsarnok, de úgye ez, mint mondják, szóba sem jöhet a város mai anyagii helyzetében.

 A kézilabdások elmúlt évi teljesítményét a szakosztály vezetője Osztrogonácz János veszi górcső alá. (4. oldal) Azt a teljesítményt, amely a férfiak mezőnyében, a Bácsalmáson példa nélküli sikert hozta. A női felnőtt és az ifjúsági fiúk után a felnőtt férfiegyüttes is bajnoki címet ért el a Bács-Kiskun megyei bajnokságban és ma már kettőzött erővel készülnek az NB II-re, mert azzal tisztában vannak: ezt könnyebb volt elérni, mint ott, megkapaszkodni.

Az ínséges idők után a PVSE labdarúgói ismét elindultak az elődök, az egykori BSC sikereihez vezető úton. Az alapbajnokságban idén kivívott bajnoki címük azt jelenti, hogy a 2004-2005-ös bajnoki évben ismét szélesebbre tárul a világ, a megyei második osztályban szerepelhetnek. (5. oldal)  Igaz, a többszörös sikeredző, mondhatnánk „válságmenedzser" Narancsik Máté nélkül. (Edzői pályafutása a 9. oldalon) A jövőben, az új játékos-edző, a Bácsalmáson ugyancsak nem ismeretlen, Kővári Péter irányítja a csapatot. Az új összetételű csapatról, a célkitűzésekről a szakvezetők nyilatkozata a 10. oldalon található.

11  Csak az írásnak lesz  vége hamarosan, a történet  folytatódik, de az elkövetkező eseményeket már élőben tekintse meg!

Szép volt fiúk!

10  Csak az írásnak lesz  vége hamarosan, a történet  folytatódik, de az elkövetkező eseményeket már élőben tekintse meg!

Új mérkőzés indult

Amikor 1913-ban megalakult a Bácsalmási Sport Club - benne az első labdarúgócsapat - majd amikor a kitartó, szakavatott edzésmunkának és a sok-sok kiváló játékosnak, edzőnek köszönhetően egyre nagyobb sikereket értek el a labdarúgók, senki nem gondolta, hogy majd egyszer, mindent újra kell kezdeni. Már pedig a ma már Petőfi VSE nevet viselő egyesület csapatával megtörtént ez a nem éppen szívet melengető eset. A 2004-2005-ös bajnoki év előkészületei a 10. oldalon

9 Csak az írásnak lesz  vége hamarosan, a történet folytatódik, de az elkövetkező eseményeket már élőben tekintse meg!

Út, a Nemzeti Bajnokságig Németh Istvántól, Németh Balázsig
1961. június. A megyei kézilabda szövetség városok közötti tornát rendezett Kiskunhalason. A torna végeredménye: 1. Kiskunfélegyháza, 2. Kecskemét, 3. Kiskunhalas, 4. Baja, 5. Bácsalmás.
1966-ig, zömében a fenti csapat szerepelt a megyei bajnokságban: Fent balról, Prikidánovics Márton, Galla Károly, Németh István, Szőgyi István, Dervalics György, Horváth Gergely. Alul, balról: Somoskövi Mátyás, Borcsik György, Ollé László, Németh Miklós, Kancsár Ferenc, Harnos János.	^^^ Az 1969-es csapat: fent, balról: Halász József, Dervalics György, Szakál Sándor, Szalontai Imre, Hutterer Tamás, Szőgyi István, Györki Árpád. Alul, balról: Becker Ferenc, Szőke Ferenc, Német István, Snyehola Géza.
1972-ben bronzérmes csapat. Álló sor, balról: Varga György, Susárszki Ferenc, Dervalics György, Szakál Sándor, Fleckestein József szakosztályvezető. Alul, balról: Hutterer Tamás, Németh István, Szőgyi István, Únyi Márton. 1976. Megyei bajnok az ifjúsági együttes.	^^^ A másodikkal, azonos ponttal, harmadik helyen végzett csapat 1982-ben. Állnak, balról: Varga György, Vida János, Prókai Károly, Kerényi Béla, Bajnok Ferenc. Lent, balról: Lipták László, B. Tóth Sándor, Prókai Csaba, Bencsik Gyula, Borcsik László.
A MEDOSZ együttese 1983-ban a BNR Kupa elhódításának alkalmával. Balról: Prikidánovics János, Vida János, Kerényi Béla, Prókai Károly, Bencsik Gyula. Lent, balról: Varga György, Aranyász István, Gál Gábor, Únyi Márton, Csengeri Árpád. Jobbról a „fakó" látható néhány vendégjátékossal megerősítve. Balról: Tamás Sándor, Bajnok Ferenc, Kamarás Péter, Borcsik László, Sós Tibor, Boros Gyevi László, Szakál Sándor.
Ifjúsági Bajnokcsapat 1985. Felső sor, balról: Baranyi Flórián, Német Péter, Dörmő Attila, Szabó Csaba, Szénási Zsolt, Patkó Gábor. Középen, balról: Verbászi Tamás, Dörmő Róbert, Takács Attila, Prikidánovics Honti Zoltán, Ungvári Ferenc. Alul, balról: Demeter Róbert, Neszvecskó Attila, Kertész Kálmán, Róka János, Báló József. - 1987.  Ezüstérmes a felnőtt együttes. -
ELIT KUPA '88. második helyezett ifjúsági együttes. Fent, balról: Takács Attila, Prikidánovics Honti Zoltán, Róka János, Német Péter, Koncsek Zoltán, Szalai Zoltán. Lent, balról: Báló József, Demeter Róbert, Ódry Miklós, Verbászi Tamás. Elől, fekve: Katona Tibor. Első Kecel, harmadik Soltvadkert.	Elit Kupa '89. Kupagyőztes a PVSE. Fent, balról: B. Tóth Gábor, Róka János, Szalai Zoltán, Németh Péter, Prókai Károly edző, Verbászi Tamás, Koncsek Zoltán, Prikidánovics Honti Zoltán. Lent, balról: Ungvári Ferenc, Katona Tibor, Demeter Róbert, Takács Attila. Második Kecel, harmadik Stanisic, negyedik Lajosmizse, ötödik Soltvadkert.
Elit Kupa '90. Második helyezett, a PVSE ifjúsági együttese. Első Stanisic, harmadik Kecel, negyedik Kunszentmiklós. Elit Kupa '91.  Kupagyőztes a PVSE felnőtt együttese. Második Kecel, harmadik Soltvadkert, negyedik Kunszentmiklós. 1991. Bánfalvi Béla Emléktorna Kunszentmiklós. Kupagyőztes Bácsalmás. Második Tiszakécske, harmadik Kunszentmiklós, negyedik Kalocsa.	1992. Ezredvég Sportja - részlet - „Az iskolai sport" „Amikor Bácsalmás sportjáról beszélünk, nem lehet elmenni szó nélkül az iskolákban zajló sportélet mellett sem, hiszen az itt folyó munka, az egyes sportágak alapjainak oktatása, elsajátítása nagyban befolyásolja a város sportéletét. Igaz nem most, majd 8-10 év múlva. Ilyen szempontból nem túl rózsás a helyzet Bácsalmáson... A kézilabdázás alapjainak elsajátítására is van jó példa. Hosszú idő után először Németh István igazgatóhelyettes 5-6 éves áldozatos munkájának eredményeként. a fiúk csapata a megyei döntőig jutott, de a végzős korosz­tály után nincs meg a folytonosság. Pedig a Csovcsics, Kollár, Németh, Bi­linovics, Gertner, Bauer, Farkas, Markó, Wolveiter, Tóth, Galicz képessé­gű tehetségek minden évfolyamban megtalálhatók, csak a kiválasztás és a kiválasztó hiányzik."
1999. Bronzcsapat. Felső sor balról: Osztrogonácz János, Szalai Zoltán, Róka János, Györki Zoltán, Csovcsics Zsolt. Alul balról: Szente Balázs, Martinovics Milán, Szakola Zoltán, Gertner Csaba, Kovács Péter.	Az út vége...  2004. június 6. Aranycsapat Dunaföldváron az utolsó bajnoki mérkőzést követő éremosztás alkalmából. Elől, jobbról: Vajda Zoltán, Bilinovics Ferenc, Csovcsics Zsolt, Róka János, Dörmő Attila. Hátul, jobbról: Németh Balázs, Szente Balázs, Kovács Péter, Osztrogonácz János, Prókai Károly. A csapat tagja, de a képről hiányzik: Szabó Csaba, Gertner Csaba, Kogyila Zoltán, Nemes József.

8 Csak az írásnak lesz  vége hamarosan, a történet folytatódik, de az elkövetkező eseményeket már élőben tekintse meg!

Bajnokcsapat

Történelmet írtak, a PVSE férfi kézilabdásai a 2003-2004-es bajnoki évben. Bár a megyei kispályás kézilabda bajnokság fennállása alatt többször is volt esély a magasabb osztályba kerülésre, ez csak az idén sikerült. A PVSE, ma már a Nemzeti Bajnokság II. osztályára készül. A száz százalékos őszi szezont követő tavaszi idényt Osztrogonácz János szakosztályvezető értékeli.

- A pontveszteség nélkül  lezajlott őszi idény után egyértelmű lett a csapat célkitűzése: ez pedig már a bajnoki cím elhódítását jelentette. Ez nem tűnt egyszerű feladatnak, mivel hozni kellett a papírforma mérkőzéseket, és az összes rangadóra idegenben került sor.

A játékosok nagy elszántsággal, készültek a tavaszi mérkőzések sikeres megvívására. Bár a folytatásban nem sikerült az őszi száz-százalékos teljesítményünket megismételni, az idény végén bajnokcsapatként vonulhattunk le a pályáról.

Az első mérkőzésen, Kecskeméten magabiztos játékkal győztük le, a hazai pályán mindig jó teljesítményt nyújtó Mistrál együttesét. Ezt követően, megnyertük a három „gyengébbnek" ítélt ellenféllel szembeni mérkőzésünket is (Dunaújváros, Csávoly, Rácalmás). Az ötödik fordulóban következett az első igazi nagy feladat. Győzni kellett Dávodon. Ott, ahol az elmúlt tíz évben még soha nem sikerült. Most a győzni akarás erősebb volt, mint az ellenfelünk és a PVSE birtokába került a nagyon értékes két pont. Itt már mindenki tudta: a három hátralévő mérkőzés egyikén, ha nyerünk, bajnokok leszünk. A folytatásban Soltvadkertre látogattunk. Az első félidőben szenzációsan játszott a csapat és kilencgólos előnnyel kezdtük a második játékrészt. Ekkor, sajnos két meghatározó játékosunk is megsérült, továbbá a legjobb góllövőnket szoros emberfogással, teljesen kikapcsolták a játékból és ezeknek is köszönhetően, egygólos vereséget szenvedtünk. Ezzel elvesztettük a veretlenségünket, de nem, a bajnoki címet.

A nagy nap az utolsó előtti fordulóban következett, amikor hazai pályán fogadtuk Kiskunfélegyháza együttesét. A hatalmas nézősereg előtt, ha ideges, és kapkodó játékkal is, de magabiztos hazai siker született. Ez azt jelentette, hogy az utolsó mérkőzés eredményétől függetlenül, már bajnok a PVSE. Ezt a közönség, a mérkőzést követően, nagy tapsviharral hálálta meg, a pezsgőfürdőben úszó játékosoknak. Az utolsó, számunkra már tét nélküli fordulóban, bár kikaptunk, a mérkőzést követően mégis büszkén vehettük át a bajnoki aranyat.

A bajnokcsapat tagjai: Bilinovics Ferenc, Csovcsics Zsolt, Dörmő Attila, Gertner Csaba, Kogyila Zoltán, Kovács Péter, Németh Balázs, Nemes József, Osztrogonácz János, Prókai Károly, Róka János, Szabó Csaba, Szente Balázs, Vajda Zoltán.

7  Csak az írásnak lesz  vége hamarosan, a történet folytatódik, de az elkövetkező eseményeket már élőben tekintse meg!

Az ezüst is szépen csillog

 A 2003-2004-es megyei női bajnokságnak egyik érdekessége, hogy azt kétévi szünet után írták ki ismét. A két év alatt a csapatok a környező megyék bajnokságaiban szerepeltek. A PVSE együttese például Tolna megyében.

- Lányaink, az edzések mellett, egy színvonalas teremtornával készültek a tavaszi szezonra. Ez a torna sok tanulsággal szolgált. - értékeli a női csapat teljesítményét a szakosztályvezető, egyben a női csapat edzője, Osztrogonácz János. - Az első mérkőzésünkön döntetlent értünk el a Csávoly ellen, aminek köszönhetően megtartottuk második helyezésünket és a velük szemben elért kétpontos előnyünket. Majd a Tiszakécske következett, ahol kínos vereséget szenvedtünk.

A tavaszi harmadik fordulóban látogatott Bácsalmásra, a bajnoki címre toronymagasan a legesélyesebb Kiskunhalas csapata, amelyben olyan rutinos játékosok léptek pályára, akik egykor a Halas NB I-es csapatában is szerepeltek. A mérkőzés úgy indult, hogy ismét halasi sikernek lehetünk tanúi, ám a PVSE második félidei kiváló játékával megfordította az eredmény állását. Az év legjobb játékát követte, Jánoshalmán, az év leggyengébb teljesítménye, aminek köszönhetően vereséget szenvedtük. Majd az utolsó fordulóban Harkakötönyt győztük le, így a Halas mögött, második helyen, a Csávoly előtt kétpontos előnnyel vártuk a Kiskunhalason lebonyolításra kerülő rájátszást. Itt, aztán már nem sikerült győzni, de a Csávoly elleni háromgólos vereség ellenére, az egymás elleni eredmények alapján, megőriztük helyünket a dobogó második fokán. A Kiskunhalas elleni mérkőzésnek, amely ugyancsak vereség lett a vége, annyi pozitívuma volt, hogy mérkőzés második félidejében pályára lépő fiatal, tehetséges tinik döntetlenre hozták a félidőt.

A Bács-Kiskun megyei női kézilabda bajnokságban ezüstérmes csapat tagjai: Banász Katalin, Bozóki Tímea, Fenyvesi Éva, Futó Tímea, Gertner Andrea, Halász Csilla, Horváth Adrienn, Kocsis Anett, Lukács Zsuzsanna, Máté Tünde, Mészárosné Zsolnai Mária, Prókai Anett, Prókai Anna, Rudics Zsuzsanna, Szőke Anikó.

A szakosztály sikereinek támogatói: Bácsalmás Város Önkormányzata, Halászcsárda, Vankó László, Kerényi Béla, Joker Italdiszkont, Bácsalmási Lapok, Bácsalmás és Vidéke ÁFÉSZ, Bácska Takarékszövetkezet, Nike Márkabolt Szeged Pláza. A PVSE vezetősége, az elképzelések valóra váltását támogató Krisztin Mátyás elnökkel az élen.

6 Csak az írásnak lesz  vége hamarosan, a történet folytatódik, de az elkövetkező eseményeket már élőben tekintse meg!

Búcsú bajnoki címmel

A PVSE labdarúgó csapatának, a Borota elleni gólzáporos győzelemmel, végződő mérkőzéssel ért véget, a 2003-2004-es bajnoki év a megyei III. osztály Déli csoportjában. Ennek a győzelemnek (is) köszönhető, hogy a PVSE, a Dávod, Rém, Borota, Tataháza, Hercegszántó, Kisszállás, Felsőszentiván, Csávoly, Katymár és Gara csapatait felvonultató mezőnynek az élére ugrott. A bajnokságot nyert csapat, a 2004-2005-ös bajnoki évben, a felfelé ívelő teljesítménynek köszönhetően, reméljük csak átmenetileg, már a megyei II. osztály Déli csoportjában szerepel. A csapat igen, de már nem Narancsik Máté edző irányításával.

 A búcsúzó edzővel, a PVSE együttesének elmúlt bajnokságban elért eredményeiről, és - Narancsik Máté edzői pályafutását ismerve - arról beszélgettünk, hogy Ő már nem lesz többet edző a PVSE csapatánál. Nem lesz rá szükség. A válsághelyzet elmúlt, és ha a jelenlegi sportvezetés hosszútávra elképzelt célkitűzéseinek megvalósításában következetes marad, ennek eredményeként Bácsalmás labdarúgása ismét dinamikus fejlődésnek indul. Az előkészítő csoporttól, a felnőttekkel bezárólag.

Öt pont hátrányból két pont előny - A PVSE együttese három pont hátránnyal kezdte a tavaszi fordulókat, egy megerősített játékosállománnyal. Ennek ellenére azzal, hogy Tataházán nem tudtunk győzni, hátrányunk 5 pontra növekedett. - kezdi az értékelést, az idény után búcsúzó edző, Narancsik Máté - A csapat erejét, és tartását azonban jól tükrözi, hogy ennek tudatában, a tavasz további mérkőzésein, már nem remegő lábakkal léptek pályára a játékosok. A bajnoki címért folyó versenyben a riválisaink ellen vívott mérkőzéseinket követően, győztesen vonulhattak le a pályáról. Előbb Katymár, majd Gara együttese ellen. A csapat sikerét azonban az utolsó fordulóban a Borota elleni győzelem hozta meg, amelynek köszönhetően a mezőny élére ugrott a PVSE gárdája.

- A bajnokság 20 mérkőzésén, 15 PVSE győzelem született, négyszer döntetlen eredmény alakult ki, és csupán egyszer szenvedtünk vereséget Garán. Gólkülönbségünk 57-15. Pontjaink száma 49, ami 82 %-os teljesítménynek felel meg. A legkevesebb gólt a PVSE kapta, a legtöbb gólt elérő csapatok rangsorában (Katymár 63, Gara 59) viszont csak harmadik a PVSE. Azonban így is félóránként született egy PVSE gól, míg az ellenfeleknek erre csak kétóránként nyílt lehetősége. Mérkőzésenként 2,85 gólt rúgtunk, és csak 0,75 gólt kaptunk. Ezek átlagok, de például a tavaszi első négy mérkőzésen nem kaptunk gólt.

- A 20 mérkőzésen 21 játékos szerepelt. Minden mérkőzésen viszont csak kettő: Zsemberi Imre és Sáfár Csaba. Az 57 lőtt gólon 13 játékos osztozott. Ebben a „műfajban" Majoros Zsolt járt az élen 9 góllal, őt követi Kővári Ákos és Mándity Róbert 8-8 góllal. A csapathoz tavasszal csatlakozó Gyenizse Balázs 6, Rudics János 5, Ámann Krisztián 3 góllal segítette a csapat eredményes szereplését, de góllal is segítette a csapatot Szem Róbert (4), Sáfár Csaba (4), Hajdú Gyula (2), Kővári Péter (2), Juhász Róbert, Józsa Norbert és Mohácsi Attila is.

- A csapat tagjai néhány kivételtől eltekintve, tudásuk legjavát nyújtották a 20 bajnoki mérkőzésen. A legegyenletesebb jó teljesítmény viszont, Zsemberi Imre, Sáfár Csaba, Szem Róbert, Mándity Róbert és Kővári Ákos nyújtotta.

Köszönet az elmúlt évekért - Befejezésül szeretném megköszönni a vezetők segítségét, hogy a sikeres szerepléshez szükséges feltételeket biztosították a csapatnak. Köszönöm a játékosok áldozatvállalását, a mérkőzéseken nyújtott teljesítményüket, ami nélkül ma, nem lehetne arról beszélni, hogy a PVSE ismét elindult felfelé ívelő pályáján. Köszönöm, a csapat mellett kitartó, a csapatért szurkolók biztató szavait és abban a reményben búcsúzok, hogy lesz még telt ház a PVSE pályán.

Borota - Bácsalmás 0-8. A képen balról, jobbra: Narancsik Máté, Józsa Zoltán, Vankó László, Kővári Ákos, Szabó Tamás, Nincsevics Máté, Juhász Róbert, Gyenizse Balázs, Kövesdi Imre, Tóth Gábor, Szem Róbert, Rigó Mihály, Mándity Róbert, Bailo Amadu, Majoros Zsolt, Zsivanov Ferenc, Alul, balról: Sáfár Csaba, Schneider István, Józsa Norbert, Kálmán Attila, Zsemberi Imre, Varga Róbert. Elől balról Rudics János, Ámann Krisztián.

Epilógus Hát, igen. Máté ismét elbúcsúzott a felnőtt csapattól Egy valamit azért ne feledjünk: nem miatta került Bácsalmás labdarúgása az elmúlt 45 évben egyre mélyebbre. Ne fedjük: hogy amikor úgymond „válsághelyzet" alakult ki a csapat körül, Ő mindig igent mondott a hívó szóra és munkájával, egy kivételtől eltekintve, sikerre vezette a patinás múltú egyesület csapatát. Az egy kivétel a 2002-2003-as bajnoki év volt, amikor, ha Narancsikon múlott volna a siker, a PVSE biztosan bent maradt volna a megyei II. osztályban, ám akkor a játékosok több olyan fegyelmezetlenséget is elkövettek, aminek egyenes következménye lett a „bukás", a megyei III. osztály. Ezért mondom, sok múlik az edzőn, de a legtöbbet a játékos tehet a sikerért. Sportszerű életmódjával, fegyelmezettségével, legfőképpen edzettségével, amit hét közben szerezhet meg. Továbbá azzal, hogy az egyéni képességeit és törekvéseit a csapatérdek alá rendeli. Ha ez így lesz, akkor a két év alatt két osztály süllyedés mintájára, ennek ellenkezője sem tűnik lehetetlennek. Én nagyon bízok abban, hogy Narancsik Máté már nem lesz többé edzője a PVSE felnőtt együttesének. Ez, ha megvalósulna, azt jelentené, hogy rend és fegyelem, legfőképpen siker övezi a csapat útját hosszú éveken át.                           BÁCS-KUN SPORT

5 Csak az írásnak lesz  vége hamarosan, a történet  folytatódik, de az elkövetkező eseményeket már élőben tekintse meg!

Bajnokavatás Dunaföldváron

4 Csak az írásnak lesz  vége hamarosan, a történet folytatódik, de az elkövetkező eseményeket már élőben tekintse meg!

Kiskunhalasi képriport

A Kiskunhalason lezajlott kézilabdás fesztiválról már beszámoltunk. Csak emlékeztetőül: a PVSE női együttese, bár a rájátszáson már nem gyarapította pontjainak számát, a bajnok Kiskunhalas mögött a második helyen végzett a harmadik helyezett Csávoly előtt. A nap folyamán azonban az NB I/B-s bajnokságot nyert, nagy Kiskunhalas tiszteletére meghívott neves kézilabdásokkal találkozhattak.

3 Csak az írásnak lesz  vége hamarosan, a történet, folytatódik, de az elkövetkező sporteseményeket már élőben tekintse meg!

A kézilabdajáték sportértéke

Ezt az írást, azoknak ajánlom, akik ma még a sportágválasztás előtt állnak, a döntés megkönnyítése érdekében. Teszem azt abban a reményben, hogy mire a kézilabdaképzésbe ma bekapcsolódó fiatalok képzettsége is eléri az NB-s szintet, legalább akkorra megépül Bácsalmáson is egy olyan sportcsarnok, amelyben az említett, sokoldalú képességet igénylő, és fejlesztő sportág is otthonra lelhet.

Tudományos kísérletek bizonyították, a kézilabdázás magas sportértékeit, amellyel előkelő helyet foglal el a legkülönbözőbb testgyakorlati ágak rangsorában. Alap gondolatában egyszerű és mégis érdekes. Mint versenysport érthető és logikus: látványos részeiben és egészében. Különösek vonzóak az erőteljes, sokszor akrobatikus mozgásokkal és ugrásokkal előkészített kapura lövések, a sok gól, a bravúros kapusteljesítmény. Az eredmény jól követhető, mérhető, bőven szolgál örömélményt.

A kézilabdázás futó- mozgó- és küzdőjáték labdával. Nagyszerűen fejleszti a futás- és mozgásgyorsaságot, az ügyességet, a ruganyosságot és más képességeket is. Ideálisan egyesíti a három alapvető mozgás: a futás, az ugrás és a dobás leglényegesebb vonásait. Sokoldalúsága miatt kiválóan alkalmas a fejlődésben lévő fiatalok testi nevelésére és a közösségi szellem kialakítására.

A kézilabdázásról Madarász István, a Magyar Kézilabda Szövetség, egykori első embere (Sinka László elődje) fogalmazta meg a fenti véleményt. Ez arról jutott eszembe, hogy a saját példámat ne említsem, de azért a családban maradjunk, hogy Anett lányom, aki apró gyerek kora óta kézilabdázik, júliusban a Kecskeméten működő KARC egyesület atlétikai csapatával (Vörös Orsolya 3305 pont, Prókai Anett 2327 pont, Mészáros Melinda 2173 pont) Budapesten, magyar bajnokságot nyert a hatpróba versenyszámban. Egyéniben, ahol Vörös Orsolya magyar bajnok messze kiemelkedett a félszáz versenyzőt felvonultató mezőnyből, Anett, a 13. helyen végzett, az 1989-es korosztály azon tagjai között, akik zömében, - gondolom én, csak az atlétikának hódolnak már évek óta.

A hat versenyszám, első nap: 100 méteres gátfutás (Anett eredménye: 18,89 mp/284 pont), magasugrás (142 cm/442 pont), súlylökés (8,81 m/413 pont). Második nap: távolugrás (459 cm/430 pont), gerelyhajítás (22,62 m/384 pont), 800 méteres síkfutás (2:46,86/374 pont). Az eredményei, ezáltal a helyezése, lehetett volna jobb is, de az egyéni alapképességen és a kézilabdázással elért készség szinten túl, már az egy-egy versenyszám technikájának elsajátításával is többet kellett volna foglalkozni. Ilyen speciális technikát igényel szinte minden versenyszám, de különösen a gátfutás és a gerelyhajítás. Erre viszont nem sok lehetősége volt, de a fent említett sokoldalú képességet igénylő kézilabdázással sokat fejlődött az alapképességek terén és méltó ellenfélnek bizonyult a csak atletizáló versenytársainak. No ezt az egészet csak azért említem, hogy lássuk: az, aki a kézilabdajátékban szeretne kitűnni, annak az atlétika különböző szakágaiban is otthonosan kell mozogni, azokkal a képességekkel, ha nem is a bajnoknak megfelelő szinten, de rendelkezni kell. Már annak, persze, aki magas szinten akarja ezt a szép sportágat játszani.

Anett, a bajnoki címnek köszönhetően, meghívást kapott, a Debrecenben augusztus elején zajló, a Magyar Atlétikai Szövetség által rendezett edzőtáborba. Edzője, Adamik Zoltán, pedig azt reméli, hogy a tanulmányait Kecskeméten folytató Anettra és testvérére, Annára, a jövőben is számíthat az atlétikában, természetesen, továbbra is a kézilabda mellett.

Ami pedig a kézilabdasport, közösségi szellem kialakításában betöltött szerepét illeti ezt már a saját példámon, keresztül kell illusztrálnom: a hetvenes-nyolcvanas évek Nagykanizsán szerepelt csapat tagjaiból olyan közösség formálódott, amelynek tagjai, mind a mai napig, Nagykanizsán, az utóbbi öt évben, pedig már Bácsalmáson is rendszeresen szerveznek találkozókat. Az együtt töltött tíz év alatt kialakult baráti szálak ma is erősek, összetartják a közösséget. Az alábbi fotók az utóbbi bácsalmási találkozó alkalmából készültek 2004. május 22-én. Prókai Károly

2 Csak az írásnak lesz  vége hamarosan, a történet folytatódik, de az elkövetkező eseményeket már élőben tekintse meg!

A válságmenedzser ismét mehet

A PVSE labdarúgó csapata az elmúlt két évtizedben többször jutott válságba különböző okok következtében. Hol, megfelelő játékosállomány, és a megfelelő utánpótlás-nevelés hiánya miatt, hol a sportvezetés helytelen döntéseinek következtében. Az viszont, ami a nehéz helyzet kezelésére hozott intézkedések első pontjában állandóan szerepet kapott, az edző személye, Narancsik Máté, akit ma már nyugodtan nevezhetünk válságmenedzsernek. Ő az, aki a veszély elmúltával, így a 2003-2004-es bajnoki évet követően is, az idén immár ötödik alkalommal, búcsúzik a csapattól.

1983-84. A területi bajnokságban szereplő, a megyei bajnokság I. osztályától 1978-ban búcsúzó csapatnál, ötévi sikertelen feljutási kísérletet követően veszi át az edzői posztot és a csapat bajnoki címet szerzett, az időközben megyei II. osztályra átnevezett területi bajnokságban. Az új, 1984-85-ös bajnoki év, azonban már nem vele folytatódott...

1987-88. A megyei I. osztályban eddig Gyenis Ferenc, majd Róth Ferenc által dirigált csapat edző nélkül maradt. A posztra, kézenfekvő megoldás volt, Narancsik Máté személye, akivel a csapat a 14. helyen végzett. A következő bajnoki év már nem vele folytatódott... (Zárójelben jegyzem meg: az 1988-89-es bajnokság őszi fordulóiban Molnár József vette át a csapat irányítását, majd a bajnokság hajrájában Prikidánovics Dániel, ám ezzel együtt is kiesett a csapat. Az 1989-es bajnoki évben Szőcs Lázár játékával és irányításával került vissza a PVSE a megyei I. osztályba.)

1997-98. Narancsik, a Szőcs Lázár többéves almási tevékenységének mélypontján, az őszi idény 15. fordulójában veszi át a nullapontos csapat irányítását. A vele elért teljesítménynek köszönhetően, a csapat ismét megmenekült a kieséstől. Az Ő edzősségének mérlegét, a mellékelt táblázatban összefoglalt eredmények is jól szemléltetik.

2002-2003. A csap körül zajló eseményeknek és a felelőtlen szakosztályvezetésnek (elnökségnek) köszönhetően, a 2001-2002-es bajnoki év végén a PVSE csapata kiesik a megyei I. osztályból. A bomladozó félben lévő vezetés már az új bajnokságra készülve, ismét a „szokásos" eddig jól bevált módszerhez nyúlt: visszahívták edzőnek Narancsik Mátét, aki a megmaradt helyi futballistákkal 2002. nyarán elkezdte ugyan az edzéseket, ám a bajnoki év, a megyei II. osztályban, már nem vele kezdődött. Az időközben megválasztott új vezetőség Zsivanov Ferencre bízta a csapatot. Teljes hét forduló erejéig. Ekkor, az eredménytelenséget látva Zsivanov felajánlotta lemondását, amit az elnökség elfogadott. Majd a már többször bevált, szokásos módszert alkalmazva, Narancsik Máté kezébe került az irányítás, ám az ősszel néhány ígéretes teljesítményen, és az első győzelem kivívásán túl, azzal a játékosállománnyal Ő sem tudott maradandót alkotni. A tavasszal aztán több helyi focista visszatért a sanyarú helyzetbe került nevelő egyesületük hívószavára és 2003. tavaszán látványos javuláson ment át az együttes. Már-már siker koronázta a csapat erőfeszítéseit, amikor olyan fegyelmezetlenségek zavarták meg a győzelmi kényszerben lévő csapat játékát, amelyek azt eredményezték, hogy két év alatt két osztályt esett vissza a patinás egyesület csapata. Ez, Narancsik első kudarca. Persze, Narancsik Máté posztján maradhatott, hisz „válsághelyzetben" mindig Ő a szakvezető. A megyei III. osztályban aztán eléggé kalandos út végén sikerült kiharcolni a bajnoki címet és a csapat ismét a megyei II. osztályban szerepelhet. Jó eséllyel pályázhat arra, hogy ha ebben a bajnoki évben még nem, de a 2005-2006-os pontvadászaton ismét kiharcolják a megyei I. osztályú tagságot. A refrént, pedig már mindenki jól ismeri: de már Narancsik Máté nélkül.

De miért is lenne Narancsik az edző? A válságállapot megszűnt. Visszatért Bácsalmásra a kilencvenes években, az utánpótlás korosztályokban sikert-sikerre halmozó bajnokcsapatok tagjainak zöme, és ott van még az 1987-ben megyei serdülő bajnokságban sikert elérő korosztály színe-java. Az új szakvezető, pedig a fiatalabb korosztálynak az egyik nevelője, az idősebb generáció sikereinek részese volt 1987-ben. Mellesleg, a TF-en szerzett tanári és edzői diplomát. A fiatalos lendület és a rutin ötvöződik a csapatban és talán a jó közösségi szellem, amely a kor kihívásainak megfelelő képzettséggel rendelkező szakvezetéssel, a fentebb vázolt eredményt rövididőn belül meghozza.

1 Csak az írásnak lesz  vége hamarosan, a történet folytatódik, de az elkövetkező eseményeket már élőben tekintse meg!

Új mérkőzés indult

 A Bácsalmási Petőfi VSE, benne a labdarúgó szakosztály, 2003-ban ünnepelte fennállásának 90. évfordulóját. Ha az éveket percekben mérjük, ez pontosan egy mérkőzés játékidejével egyezik meg. A város első egyesülete, a BSC, majd ezt követően, a tucatnyi névváltozáson átment egyesület labdarúgó csapata, a fenti időbeosztást alkalmazva, az első félidőben sikert-sikerre halmozott. Ebben az időszakban, még az NB II-es szereplésre is reális lehetősége volt az akkori csapatnak. Ám, ennek 1953-ban Fortuna állta útját, aki a sorsolásnál nem az almási csapat mellé szegődött. Az 1957-58-as bajnoki év NB III-as listavezető együttese, a bajnokság utolsó két fordulójában szenvedett két vereséget és a Kecskemét együttese egy pont előnnyel került a magasabb osztályba.

Nos, ezt követően, amolyan egyet előre, kettőt hátra ritmusban zajlott a második félidő: 1960-ban búcsúztunk az NB III-tól, majd a megyei első osztálytól többször is. Először 1978-ban, legutóbb 2002-ben. Majd már a megyei II. osztály is magasnak bizonyult és 2003-ban, a jubileumi évben a csapat kiesett az alapbajnokságba. Oda, ahonnan az elődök elindultak a siker útján.

 Az egyesület fennállásának 91. évében a PVSE labdarúgói megnyerték a megyei III. osztály Déli csoportjában a bajnokságot. Ezt, akár egy újabb mérkőzés első percének is felfoghatjuk, amelyet reméljük, további, legalább 45 perces - értsd éves - felfelé ívelő teljesítmény követ majd.

Csapatépítés, négy év, késéssel

A PVSE, ismét a megyei II. osztály Déli csoportjában szereplő labdarúgó együttese július elején megkezdte felkészülését, a 2004-2005-ös bajnoki évre. Kétheti közös munka után, 18-án már az első edzőmérkőzését is lejátszotta. A Rém elleni hazai mérkőzésen, a tucatnyi gól, legfőképpen az a játékrend, amelyből a gólok születtek, továbbá a csapat összetétele azt sejtteti, folytatódik az 1999-2000-es bajnoki évben már megvalósult, ám ezt követően hozott elhibázott döntéseknek köszönhetően szétzilált, csapatépítési törekvés.

Amint arról már beszámoltunk, a tavasszal új elnökség vette át az egyesület irányítását. Az elnökség, Bailo Amadu elnök vezetésével, azt a szellemiséget követi, amelyet Krisztin Mátyás honosított meg az egyesületben. Ez a szemlélet és a labdarúgó szakosztály élére sportszeretete és hozzáállása révén újonnan megválasztott Vankó László személye garancia lehet a sikeres csapatépítésre, a hosszú távon is sikeres szereplésére.

De mi is ez a szellemiség, ami jellemzi ma a csapatot, mi az, ami alapján ma úgy tűnik hosszú távon is sikeres, lehet a PVSE együttese?  A Rém elleni edzőmérkőzést követően, erről beszélgettünk Zsivanov Ferenc alelnökkel és Vankó László szakosztályvezetővel.

- A háromfős vezetőség a magasabb színvonalú szakmai munkát tűzte ki célul. - mondja az alelnök - Ezt Narancsik Máté is megértette, akinek köszönettel és hálával tartozik az egyesület, amiért a nehéz pillanatokban mindig a csapat rendelkezésére állt. A személyétől azonban nem válunk meg. Ő az utánpótlás-nevelésben folytatja a munkát, míg a felnőttek Kővári Péter játékos-edző irányításával dolgoznak a célok megvalósításáért. Kővári Péterre szakmai felkészültsége alapján alkalmasnak tartjuk arra, hogy az új idők által megkívánt szinten képezze csapatunkat.

- A csapat megerősítése maximálisan sikerült - mondja Vankó László szakosztályvezető - Azt a korosztályt szerettük volna visszaigazolni Bácsalmásra, amelyet Kiss Baranyi Sándor áldozatos, szakértő munkával nevelt a kilencvenes években. Azt a korosztályt, amit az akkori vezetés értékén alul kezelt. A csapathoz visszakerült játékosok: Berényi Krisztián, Bögre Károly, Molnár Márió, Párczen Zoltán, Snyehola Ákos, Szemán Attila. Játékosként is számítunk Kővári Péter középpályás játékára. A csatársorban a Katymárról igazolt Tóth Ferencre, a védelemben az ismét játékra jelentkező Száhl Imrére és a Kunbajáról visszaigazolt Barna Jenőre. A megyei III. osztályban bajnokságot nyert csapatból megmaradt játékosok: Zsemberi Imre, Tóth Gábor, Mándity Róbert, Majoros Zsolt, Szem Róbert, Sáfár Csaba, Kálmán Attila, Rudics János, Ámann Krisztián, Varga Róbert, Kővári Ákos, Juhász Róbert, Schneider István. Az eredményes csapat kijelölésében kellemes gondja lehet Kővári Péter edzőnek.

- A játékosállományunk képessége alapján a csapatot a első hat közé várjuk, és az alkalmat megragadva ez úton is megköszönöm a csapatnak erkölcsi és anyagi támogatást nyújtók önzetlen segítségét. - veszi át a szót ismét az alelnök.

- A 22 fős játékosállomány kéthetes edzésmunkáját és az edzéslátogatottságot jónak értékelem. - válaszol Kővári Péter játékos-edző - E rövid idő alatt is sokat gyakoroltuk már az általam elképzelt, a játékosok képességeinek legjobban megfelelő hadrendet és örömmel tölt el, ha ennek nyomai már a Rém elleni mérkőzésen is felfedezhetők voltak. Egyébként hét előkészületi mérkőzést kötöttünk le egyre erősebb ellenfelek ellen, ahol az új hadrend mérkőzésközbeni begyakorlása az elsődleges cél. Egy olyan hadrend elsajátítása, amellyel a csapatépítés mellett, a PVSE a mezőny első harmadában végezhet.

Ahogy a játékosok „múltját" nézzük, a célkitűzés valóra váltása talán nem ütközik nehézségbe. A csapat gerincét, a rutint, zömében az 1987-ben, a megyei serdülő bajnokságban, a KSC mögött ezüstérmet elért csapat tagjai, - Zsemberi Imre, Mándity Róbert, Kővári Péter, Kővári Ákos, Majoros Zsolt, Barna Jenő - a friss erőket, a fiatalos lendületet, a '90-es években, korosztályukban megyei bajnoki címeket halmozó játékosok jelentik. - Berényi Krisztián, Bögre Károly, Molnár Márió, Párczen Zoltán, Snyehola Ákos, Szemán Attila, Rudics János, Juhász Róbert.

És ami fontos: a serdülő együttes mellett, az ifjúsági korosztály is rendszeres versenylehetőséghez jut, amely által az előbbi felsorolásban leírt kiváló játékosokhoz hasonló tehetségek kerülhetnek felszínre a jövőben is. pk

Zéró  Az írásnak itt van vége, ám a történet folytatódik, de az elkövetkező eseményeket már élőben tekintse meg!

Bács-Kun Sport Bácsalmás, 2004. július 20.

Az ingyenes honlapkészítés azt jelenti, hogy Ön készíti el a honlapját! Ingyen adjunk: Ingyen Honlap!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat