III./3. ... a tavaszi fordulók eredményei alapján a Kunbaja versenyben volt a „tavaszi szezon bajnoka" címért. Összességében azonban a 13. helyről, 13 ponttal bekapcsolódva a megyei első osztály 1994-95. évi küzdelmeiben végül a 9. helyen kötött ki a csapat 40 ponttal.
A tavasszal gyűjtött 27 ponttal 60 százalékos teljesítményt értek el, amire építve a következő bajnoki évben már a bajnoki cím is elérhető közelségbe kerülhet. Az új bajnoki év előtt azonban még a Magyar Kupa országos selejtező 7. csoportjában lehet újabb sikereket elérni. A tavaszi mérkőzések eredményei alapján erre joggal számítanak Kunbaján.
Az utolsó vacsora. A Kunbaja - Nemesnádudvar mérkőzéssel egy időben Lajosmizsén bajnokavatásra készülődnek igencsak szomorú hangulatban. Reménytelenül esik az eső. A lajosmizsei megyei első osztályú futballcsapat utolsó hazai mérkőzésére készülődik. A taktikai értekezlet mindössze annyi, hogy Kiss László vezetőedző a csapat előtt jelenti be: nem vállalja tovább a munkát, de szeretné, ha bajnokhoz méltóan búcsúznának egymástól. A bajnokavatásra 200 néző jött el, ebből vagy száz az ellenfél Halastól.
Bár a csapat 4-2-re kikap, mégis bajnok. A játékosok beballagnak az öltözőbe, leülnek padjukra. Egyetlen hangos szó nem hangzik el, senki nem kezd énekelni. Hallgatnak. Az asztalon három üveg pezsgő. Csak nagy sokára pukkan az első. Benyit egy szurkoló, gratulál, majd ő is magára hagyja a csapatot. A többiek már elindultak haza vagy a kocsmába.
Nincs áram, elfogy a meleg víz. Hideg zuhany.
Az elnök Hódermanszki János bejelenti lemondását. Sajnálja, hogy nem tudja kifizetni a játékosok járandóságát. Március óta. Hogyan lesz így NB III? Lesz egyáltalán? Az önkormányzat nem tud segíteni, a vállalkozók húzódoznak.
A játékosok saját pénzükön az egyik étteremben „ünnepelnek", közben a jövőről beszélgetnek. NB III.? Megyei II.? Megyei III.? Ha visszalépnek az indulástól, akkor megszűnés, megyei III. Esetleg mégis NB III.? Mi lenne a legjobb? Az eladás legyen a végső megoldás, onnan nincs vissza út!
Kiss László Ozsváth Ferenccel a csapat kapitányával beszélget a pultnál, majd szót kér: - Ha van egység és tartás a társaságban, benevezünk az NB III-ba. Minimális pénzből. Ha ez segít, maradok, de csak akkor, ha a csapat együtt vállalja. És most a Ferivel elindulunk azokhoz a vállalkozókhoz, akik esetleg tudnának pénzt adni. Mondjuk buszra, labdára.
Nincs válasz. A tekintetekben halvány remény.
Elindulnak. A többiek együtt maradnak és várnak. Az optimistábbak bíznak abban, hogy van valahol egy Minarik Ede, akinek kell egy csapat. Mert Lajosmizsén van egy csapat Bajnokcsapat.
Visszatérnek a „küldöttek". Az arcukra van írva: semmi eredmény. Gazdasági válság. Magunknak is alig van. Majd pont a focira?
Pont...
Bezzeg Kunbaján. Bár az utolsó fordulóban vereséget szenvedtek Nemesnádudvaron, minden okuk meg van az ünneplésre, hiszen 1994 őszén még a megyei II. osztályban csetlő-botló együttes a tavasszal már a megyei első osztályban és a Magyar Köztársaság Kupában sikert sikerre halmozott. Az eredmények és a mutatott játék alapján a következő, 1995-96. évi megyei bajnokságban már jogosan pályázhatnak a nemzeti bajnokság harmadik vonalát jelentő bajnoki címre is. De hol van még az új idény? Addig lehet eső, lehet sár.
A kupában a Baja NB II-es, A KTK és a KTE NB III-as együtteseinek kiverése után, az új bajnoki idény kezdete előtt, újabb rangos kupamérkőzések előtt áll a megerősödött kunbajai gárda, és természetesen az újjá varázsolt pálya felavatása is vár még rájuk.
Miközben a játékosok rövid pihenőjüket töltik, az MLSZ-ben elkészítették az 1995-96-os labdarúgó magyar kupa országos selejtezőbe jutott csapatainak csoport beosztását. Tizenhat, egyenként négyes csoportot alakítottak ki, ezek mindegyikébe jutott egy-egy élvonalbeli együttes. A Kunbaja a 7. csoportba került az MTK (NB I.), a Balatonfüred (NB II.), és a Csákvár (NB III) társaságában. A csoportokból, az első és a második helyezettek léphetnek tovább. A versenykiírás szerint az alacsonyabb osztályban szereplő csapatok otthonában kerülnek lejátszásra az összecsapások, így a Kunbaja három hazai meccsen biztosíthatja továbbkerülését. Ez viszont a sorsolás ismeretében már cél lett.
Kunbaján július 17-e óta folyik a felkészülés, adott tájékoztatást Krizsán István az egyesület elnöke. A csoportjukban szeretnék a második helyet elérni. A tervek szerint az első mérkőzésen, a Balatonfüred ellen pontot kell szerezni, mert a másodikon az MTK ellen sokkal nehezebb lesz, majd a Csákvár ellen pedig a győzelem lesz a cél.
Kunbaja - Balatonfüred 3-2 (1-1). Kunbaja 1995. július 26., 600 néző. Vezette: Bába - Kovács, Hegyesi. Magyar Kupa országos selejtező mérkőzés, 7. csoport.
Kunbaja: Farkas L.,- Káli, Novák, Farkas S., Éber, Csoszics, Kákonyi, Nuszpl, Evanics, Szalai, Nagy (Markovics). Edző: Szőcs Lázár.
Amilyen gólokban gazdag volt a mérkőzés, legalább olyan „termékenyek" voltak a játékosok a kiállítás terén. A góltermelésben a hazaiak vitték el a pálmát, hiszen Kákonyi, Evanics és Nuszpl góljaira csak kétszer tudtak válaszolni a vendégek Simon két találatával. A kiállításban azonban a fürediek jeleskedtek, mivel tőlük a két Horváthot, míg a kunbajai csapatból „csak" Szalait állította ki a játékvezető. Talán ennek is köszönhető, hogy a tervezettekkel ellentétben a változatos, jó iramú mérkőzésen 0-1-ről sikerült fordítani. A győztes gólt Nuszpl szerezte.
Kunbaja - MTK 0-4 (0-2). Kunbaja, 1995 július 30., 1500 néző. Vezette: Szőke - Czakó, Ábel. Magyar Kupa országos selejtező mérkőzés, 7. csoport.
Kunbaja: Farkas L.,- Káli, Novák (Markovics), Farkas S. (Kálmán), Éber (Popov), Csoszics, Wettstein, Evanics, Kákonyi, Nagy, Nuszpl. Edző: Szőcs Lázár. MTK: Babócsi - Tamási, Jávorka, Szekeres, Horváth, Talapa (Kenesei Krisztián), Csertői Aurél, Farkasházy, Hamar István, Illés Béla (Füle), Csillag (Kuttor). Edző: Bicskei Bertalan.
Gólszerzők: Hamar, Csertői, Illés (büntetőből), Tamási. Kitűntek: Farkas L., Evanics, Nagy illetve Tamási, Kuttor, Szekeres, Farkasházy, Horváth.
* Egy, csak egy helyi legény van a Kunbaja csapatában az MTK elleni kupamérkőzésen. Álló sor balról: Kákonyi, Evanics, Wettstein, Káli, Novák, Farkas L., Szőcs Lázár edző. Alul balról: Nagy, Farkas S., Éber, Nuszpl, Csoszics.
Jelentős esemény volt ez a kunbajai sport történetében, hiszen ezzel a mérkőzéssel avatták fel az újjá varázsolt focipályát Fekete László megyei sportigazgató adta át a mérkőző csapatoknak. Az eseményen jelen volt Palotás János a Vállalkozók Pártjának elnöke, Várszegi Gábor, a FOTEX elnök-vezérigazgatója, az MTK főszponzora, aki helikopterrel érkezett a mérkőzésre.
Húsz percig egyenrangú ellenfél volt a Kunbaja, ám a nyáron összeigazolt nagy nevekből álló MTK ezt követően biztosan győzött. A közönség sportszerű, jó mérkőzést láthatott.
Kunbaján a sportot szerető emberek ismét bizonyították, hogy tudnak áldozatot hozni. Ennek ékes bizonyítéka a felavatott labdarúgó ministadion melyet egy év áldozatos munkájával varázsoltak igazán széppé a helyiek. Az ünneplés tehát a pályaavató ürügyén adva volt, de hogy az MTK ellen vívott Magyar Kupa-mérkőzés még sokáig emlékezetes maradjon, arról Szőcs Lázár legénysége gondoskodott. Evanics, Kákonyi, Farkas és a többiek alaposan „felszívták" magukat. Babócsinak több esetben minden tudására szükség volt, hogy kapuját megmentse a góltól. A jobb erőnlét végül a fővárosiak javára döntötte el a mérkőzést.
- Csak gratulálni tudok a kunbajaiaknak, akikben egy igen stílusosan játszó, egységes csapatot ismertem meg, - mondta Bicskei Bertalan az MTK edzője. - Alaposan meg kellett szenvednünk a győzelemért. Ha ezt a teljesítményüket a bajnokságban megismétlik, nem lehetnek vetélytársaik az aranyérmet illetően. (Bicskei Bertalan utolsó mondata természetesen a megyei első osztályú bajnokságra vonatkozott, amit Kunbaján „készpénznek" vettek, így nem csoda, hogy a megyei bajnokság helyett, más osztályban kerestek „vetélytársakat")
Szőcs Lázárnak a hazaiak edzőjének igen jól estek a volt szövetségi kapitány Bicskei Bertalan szavai.
- Annak ellenére, hogy csapatom valamennyi tagja magasan az elvárt felett teljesített, végül csak kijött a papírforma, és 4-0-ra nyert az MTK - mondta a kunbajai edző. - Bár ők egy igazi proficsapatot alkotnak, hiszen naponta kétszer eddzenek, míg mi hetente csak négyszer és így a jobb erőnlét, no meg a jobb helyzetkihasználás révén megérdemelten nyertek. Szerencsénkre sérült vagy eltiltott játékos nincs a csapatban, így minden erőnket össze kell szednünk, a Csákvár elleni utolsó mérkőzésünkre. Miután ők is legyőzték a Balatonfüred gárdáját (1-0-ra) a gólkülönbségük pedig jobb a miénknél, ezért ha csoport másodikként tovább akarunk jutni a legjobb 32 közé, akkor győznünk kell ellenük.
A Balatonfüred NB II - es csapata ellen aratott győzelem, az MTK-val szemben mutatott játék alapján, a „csak" NB III-as Csákvár ellenében nem tűnt teljesíthetetlennek a győzelem, a továbbjutásról szőtt álom. A mérkőzés azonban több szempontból sem úgy ért véget, mint ahogy azt Kunbaján szerették volna.
Kunbaja - Csákvár 1-2-es állásnál az 57. percben félbeszakadt! Kunbaja 1995. augusztus 2., 500 néző. Magyar Kupa országos selejtező 7. csoport. Vezette: Tóth.
A nagy érdeklődés mellett lejátszott mérkőzés 57. percéig, a vendégeknek kedvezően 1-1-re állt az eredmény. A hazai csapatnak még több mint 3o perc állt volna rendelkezésére, hogy a tervezett továbbjutáshoz elengedhetetlen győzelmet kicsikarja. Most, ez a tavasszal, számos alkalommal sikert hozó huszáros hajrá elmaradt. Részben a mérkőzés játékvezetője, részben saját maguknak köszönhetően.
* Olykor a rendőrségi autó sem volt, hiábavaló alkalmatosság Kunbaján. Kunbaja-Csákvár 1-2!
Az 57. percben baloldalon egy előrevágott labdát a csákvári Takács kezelte le. Szó szerint. Kézzel tette maga elé, majd a keresztező Novákot, a kunbajai söprögetőt letalpalta. A bíró sípja azonban néma maradt és Takács senkitől sem zavarva a hálóba lőtt. Nagy meglepetésre a kunbajai szabadrúgás helyett a gólt ítélte meg Tóth játékvezető, azonban középkezdésre már nem került sor.
Többen a bíróhoz rohantak és arra „ösztönözték", hogy vonja vissza a gólt. Erre viszont nem volt hajlandó és előbb lassú, majd gyors futással menekült az őt üldözők elől. Amíg bírta szuflával. Majd megállt és ismét a kör közepére került. Egy idő után elunta a szöveget és partjelzőivel az öltözőbe vonult tanácskozni, amíg odakint a helyzet megoldódik. A játékosoknak azt mondta, hogy ne öltözzenek fel, nem szakította félbe a játékot, amint lehet, folytatják a mérkőzést! Nos, az idő egyre csak telt, miközben Tóth játékvezető az öltözőjéből mobiltelefonon hívott fel „prominens" személyeket, hogy megtárgyalja velük a hírtelen nyakába szakadt gondokat.
Bő fél óra elteltével a csákváriak edzője megunta a totojázást, szólt a játékosainak, hogy öltözzenek fel, mert ők nem lépnek pályára. Több mint egy órával később végül is egy újabb konzíliumot hívott össze öltözőjében a játékvezető, és a két kupacsapat képviselőinek a jelenlétében elkészült az a játékvezetői jelentés, melynek a lényege a következő: A játékvezető nem szakította félbe a mérkőzést, mivel tettleg nem bántalmazták, viszont azért nem folytatta, mert a csákváriak vezetője nem engedte ki játékosait a pályára, mivel nem látta biztosítottnak testi épségüket. A jelentésnek ez a része arra a moszkvai közállapotról szóló híradásra emlékeztet, amikor az ottani fosztogatásról szóló hírek eljutnak a keleti régiókba, de már úgy, hogy Moszkvában osztogatnak. Micsoda különbség!
Nos, egy biztos, ennek a zűr-zavaros ügynek lesz még folytatása. Aki ott volt láthatta, hogy a csákvári játékosoknak és az őket elkísérő szurkolóknak egy haja szála sem görbült meg. A szegedi illetőségű játékvezetői hármas viszont - jobb a bajt megelőzni elvén - rendőri díszkísérettel hagyta el Kunbaját.
A mérkőzés után valóban lett az ügynek folytatása. A mérkőzést nem játszották újra. A Csákvár együttese kapta a három pontot és másodikként a legjobb 32 közé került a kupában. A kunbajai pályát nem tiltották be, talán sejtették az ítélet hozók, hogy az új pálya hamarosan ismét felújításra szorul és a Kunbaja együttese ismét Bácsalmásra költözik. Büntetés nélkül azért nem úszták meg. Némi pénzbírság mellett a hazai mérkőzéseken a rendezők létszámát fel kell emelni, és szövetségi ellenőrt kell kérni.
A Kunbaja együttese az utolsó kupamérkőzését követően keserű szájízzel ugyan, de már teljes erőbedobással az új, 1995-96. évi megyei első osztályú bajnokságra készülhet.
Amíg a csapat lázasan készülődik a bajnoki nyitányra néhány, az előző részekben hátrahagyott szálat is varrjunk el.
Az annak idején nagy port felkavart Kunbaja - Kisszállás egyesülésről, amely kútba esett, azóta az is kiderült, hogy Kisszálláson miért nem álltak kötélnek. Ugyanis azért ragaszkodtak annyira az önálló klubhoz, mert maguk is egyesülni akartak a Szegedi Dózsa NB III-as csapatával. Ám ez a fúzió is meghiúsult. A Csongrád megyei Szentes lett a befutó, amely akkor a megyei bajnokság ötödik helyéről került a nemzeti bajnokság harmadik vonalába az egyesülésnek köszönhetően.
Azért Kisszálláson, amit Csont László a fejébe vesz, azt meg is valósítja. (Talán úgy, mint Halász István Kunbaján, amikor „kikosarazták" Kisszálláson) Bár a tavaszi osztályváltás nem jött létre a Szegedi Dózsával való egyesülés által, a bajnokságban elért második helyezésük ellenére az 1995-96. évi NB III-as bajnokságban rajtolnak. Mert ami nem ment a szegedi csapattal az sikerült a Tatabányai UFC együttesével. Ezzel már hat Bács-Kiskun megyei csapat küzd a nemzeti bajnokság harmadik vonalának Alföld-csoportjában.: KSC-RSC, KTK, Kalocsa, Kiskőrös, Kisszállás és a Lajosmizse.
Azaz, hogy az említett hat küzdene, ha időközben, röviddel az idénynyitó mérkőzések előtt a nagy erőfeszítések árán az NB II-ben maradt Bajai FC, nem adja át a nehezen kivívott NB II-es indulási jogát a KSC-RSC együttesének némi pénzért és annak NB III-as tagságáért.
Az pedig, hogy a Lajosmizse sem indul az NB III-ban, szinte a huszonnegyedik órában dőlt el. Az általa kivívott tagságért két csapat versengett egymással. Orosháza és Kunbaja. Az utóbbi „győzelmével". Így a Kunbaja vitte véghez azt a páratlan bravúrt, hogy rövid hat hónap alatt, bár egy fia bajnoki aranyat sem nyertek, a megyei második osztályból, a nemzeti bajnokság harmadik vonalába kerültek.
Az osztályváltás alaposan meglepte a kívülállókat, de nem kevésbé a játékosokat és magát a szakvezetőt Szőcs Lázárt is.
- Egy héttel a bajnoki rajt előtt véglegessé vált, hogy a megyebajnok Lajosmizse különböző okok miatt (lásd Utolsó vacsora) nem tud az NB III-ban elindulni. A klubvezetés úgy döntött, megragadja ezt a lehetőséget és beneveznek a Lajosmizse helyett. Azt mondták, ezzel a játékos állománnyal szerezhetünk 17 pontot, ami a 8-12. helyezés valamelyikéhez elég lesz az ősszel.
Bár a játékosoknak, akik a megyei első osztályra készültek, mint púp a hátukra, úgy hiányzott az NB III., de némi ráhatással mégis neki vágtak az 1995-96. évi bajnoki küzdelmeknek az NB III. Alföld-csoportjában.
A „régi" játszótársak vetélkedéséből, a megyei II. osztályban, a Kunbaja távozása után, a Dusnok került ki győztesen és jutott a megyei első osztály 1995-96. évi mezőnyébe, a Vaskút együttesét megelőzve.
Mint arról már volt szó az 1994-95. évi megyei második osztály őszi fordulói után a Vaskút vezetett még négy ponttal a második helyen tanyázó Dusnok előtt. A Kunbaja távozása után, ez a négy pontos előny egyre olvadt a vaskútiak számára, hiszen nekik három pontot, míg a dusnoki csapatnak egy vereséget töröltek az őszi mérkőzések sorából. A tavaszi folytatásban pedig két pont hátrányba kerültek, hiszen az első tavaszi mérkőzés a Dusnok - Vaskút rangadó hazai győzelmet hozott, és már itt eldőlt a megyei II. osztály bajnoki címének sorsa.
* Kunbaján, ha mérkőzés van, leáll a forgalom. Legalábbis a pálya és az öltözők között húzódó utcában.
Folyt.köv.