PRO-SPORT

Székács Elemér Mezőgazdasági Technikum Törökszentmiklós 1950-2000.

Jubileumi évkönyv iskolánk fennállásának 50. évfordulójára

Székács Elemér Mezőgazdasági Technikum Sportkörének története

(I.) A sportköri munka kialakulása a gazdaképző iskolából középiskolává válás idejével esik egybe. Az indulás éveinek nehézségei a testnevelés és a sport területén még fokozottabban jelentkeztek. Sportolásra alkalmas szabadtéri létesítmények, felszerelés és tornaterem nélkül, csak a tanulók sportszeretete és mozgás utáni vágya volt a kialakulás és fejlődés biztosítéka.

Az első évben a testnevelésórákat Szokolai Anna és Horváth András általános iskolai testnevelő tanárok óraadóként látták el. Az órákat és az alkalomszerű sportköri foglalkozásokat a Petőfi úti általános iskola tornatermében és kertjében, valamint a városi sporttelepen tartották.

1949-1950 telén iskolánk udvarának egy részét salakkal borították, s ezen, két röplabdapályát építettek.

A kialakulás első évei után nagy változást hozott az, hogy Horváth András 1952. március 1-jétől az iskola állományába került, s így közvetlen főhívatású irányítójává, felelősévé vált az iskolai sportmunkának.

Az 1950-es évek elején már rendszeres sportköri foglalkozások voltak, de még csak heti 2-2 órában, lányoknak, fiúknak.

Iskolánk sajátos helyzete már akkor az atlétika és kézilabda sportágak kialakulásának kedvezett, s szinte meghatározta a fejlődés irányát.

A testnevelő tanár, az órai lehetőségek bővítése céljából a régi Vígadó nyitott köröndje alatt szükségtornatermet rendezett be. Nyújtó és gyűrű felszerelése és használata mellett itt szekrényugrásokat és talajgyakorlatokat is tudtak végezni. A téli időszak sportfoglalkozásai általában az iskola udvarán lévő tó vízének befagyása után befagyása után korcsolyázással és jéghokival teltek el. A korabeli feljegyzések tanúskodnak arról, hogy valamennyi tanuló bekapcsolódott az MHK mozgalomba. 1951. szeptemberében már 43 tanuló rendelkezett különböző fokozatú jelvénnyel.

Horváth András testnevelő nemcsak az iskola, hanem a város sportjának fellendítéséért is sokat fáradozott. Mivel a helyi gimnáziumban is működött, mint óraadó, egyesíteni tudta a két iskola sportszerető ifjúságának erejét és közösen építették meg a város első kosárlabdapályáját és nagyrészt vállaltak a kézilabdapálya létrehozásában is. 1953-ban a KINIZSI Sportegyesület megalakulása tovább szélesítette iskolánk tanulóinak sportolási lehetőségeit. Eleinte főleg labdarúgásban képeztek jelentős bázist, viszont ennek ellenében sok felszereléshez jutott az iskola. Közben az atlétika kinőtte az iskolai és városi kereteket és különösen rövid- és középtávfutásban, váltószámokban megyei versenyeken is jó helyezéseket értek el.

Az 1956-1957-es tanévben Balogh Lajos, Fábián Béla és Fábián Ilona már országos versenyeken való részvételre is jogot szereztek. De elismeréssel kell megemlékezni ezeknek az éveknek, olyan sportoló tanulóiról is mint Faltusz Anna, Nagy Gy. Rózsa, Papp Lajos, Kovács Imre, Urbán Imre, Kenyeres Lajos stb.

A fejlődésnek indult, szép eredményeket elért iskolai sportmunka 1958-tól visszaesett. Horváth András 1958. szeptember 1-jétől megvált az iskolától és helyét három évig ismét csak óraadókkal tudták pótolni.

Az 1958-1959-es tanévben Szokolai Anna, Horváth András, 1958. október 25-től, 1959. május 1-jéig, Hegedűs Károly, az 1959-1960-as tanévben Horváth András, Szabó Ferenc, az 1961-1962-es tanévben Kriston Ferenc, Szabó Ferenc látták el a testnevelés órákat odaadóan és lelkiismeretesen, de a sportköri munka színvonalon tartására, versenyeztetésre saját iskolájukban való elfoglaltságuk miatt már nem volt idejük. Közben a KINIZSI is beszüntette működését, iskolai szertárunk gyér készlete elhasználódott, s pótlásról nem gondoskodott senki.

Jellemző ezekre az évekre, hogy Szabó Ferenc gimnáziumi testnevelő tanár óráról-órára saját iskolájából hordta át a labdákat és az egyszerűbb eszközöket. Ő különben az óraadói munka mostoha körülményei között is szakított időt arra, hogy felkészítse tanulónikat a Mezőgazdasági Technikumok Keszthelyi Országos Döntőjére, s munkájának eredménye, hogy az iskola tanulói ezen a sporttalálkozón az ötödik helyen végeztek.

1961. augusztus 1. E naptól kezdve Jávor László testnevelő tanár került az iskola törzsállományába. A mostoha körülmények és felszerelés hiánya (12 pár futballcipő, és 1 darab röplabda volt a szertárban) szinte kilátástalan helyzetet mutatott.

Első teendő volt, hogy az iskola udvarát - mely nagy részét talajvíz borította - sportolásra alkalmassá tegyék az akkor még csak lányokból álló diákok segítségével.

Megkezdődött a gödrök, mocsaras részek feltöltése, kiszárítása. Az utcákon található földkupacok, a Malom és a Barnevál díjtalanul kapott salakja, a Téglagyár éveken át szállított kőtörmeléke alig-alig bizonyult elegendőnek. A diákok tettvágya, lelkesedése viszont kifogyhatatlan volt. ...

Aztán mielőtt visszaadnánk a szót Jávor László tanár úrnak és folytatná félévszázados visszaemlékezését az iskola második, jubileumi évkönyvében, 2000-ig, egy az iskola sportéletét megörökítő nagybecsű ereklyéről szeretnék megemlékezni.

Ez a kézzel írott, Sportkódex. Jávor László, ahogy sokra hívatott pedagógusi pályafutását elkezdte a Székács Elemér Mezőgazdasági Technikum falai között, szinte azzal egy időben nyitotta meg azt a külsőjében szépen hímzett borítóval ellátott „hajónaplót", amelynek külsejénél már csak belső tartalma szebb és nagyszerűbb. Amelyben az iskola sportkörében végzett munka, annak fejlődése, az évek előrehaladtával egyre inkább országra szóló kiváló eredmények méltó módon kerültek megörökítésre, azoknak méltó emléket állított.

Az indulásnál, mint azt olvashatjuk, nem is volt ez olyan természetes, hogy bekövetkezik, ám ahogy a Tanár úr ars poétikáját ismerhetjük, mely szerint "a munka nem hagy cserben", másként nem is történhetett: sikerre volt ítélve a „vállalkozás"...Tanár úr és a mindenkori diákjainak fáradhatatlan, tettrekészsége szerint.

Jávor László a jubileumi évkönyv lapjain foglalta össze az iskola sportéletének történetét röviden, tömören, amit a nagybecsű, a mai napig féltett kincsként őrzött: Sportköri Napló árnyal tovább. Az 1961-1962-es tanévtől az 1970-1971-es tanévvel bezárólag, de csak azért íródott talán eddig, mert az eredmények ilyetén követése már lehetetlen lett volna ebben a kódex formátumban. Na meg a megyei és országos lapok is egyre többet és bővebb terjedelmet szenteltek az iskolán belül zajló, már-már Székácsos csodaként nyilvántartott, ámulattal követett, kiválóbbnál kiválóbb sportolóknak és eredményeiknek.

Mi közben az iskola mocsaras udvarából többek között, az évtizedek során kinőtt egy remek sportkomplexum, amelynek ékköve az udvar közepén álló Sportcsarnok. Ezzel összefüggésben pedig kell-e Jávor László munkásságát méltatni bővebben - kell! -, ha tudjuk, hogy 2011. május 9-én Felavatták a Jávor László testnevelőről elnevezett sportcsarnokot, a felújított és bővített Sportcsarnokot, amely a mocsaras udvar lecsapolása után kiépített sportudvaron nevelkedett kiváló sportolók által elért eredmények mellett pályafutásának csúcspontját jelentheti.

Viszont, ha most jó magam már tovább nem is szaporítom, helyette visszaadom a szót Jávor Lászlónak, akinek mondanivalóját végig olvasva, egy kívülálló is joggal mondja elismerőleg - ez igen! Ez férfimunka volt! Jávor László: a munka nem hagy cserben...

... Az újjáalakult sportkör tagsága a tervezett tagdíj kétszeresét és egy vasárnapi munka jövedelmét ajánlotta fel sporteszközök vásárlására. Újra megindult a szervezett és rendszeres sportélet. Már ebben a tanévben a tanulók 92 %-a részt vett a Kilián Testnevelési Mozgalomban. A heti hét óra tömegsport mellett kézilabda, atlétika és torna sportágakban rendszeres edzéseket tartottunk. A tél folyamán megrendezett megyei kézilabda terembajnokságot és a NÉPLAP által felajánlott kupát ifjúsági leánycsapatunk nyerete a Rózsa téri úttörő fiúcsapattal közösen. ...

Folyt. Köv.

• „A múltat tiszteld, s a jelent vele kösd a jövőhöz.”

Az ingyenes honlapkészítés azt jelenti, hogy Ön készíti el a honlapját! Ingyen adjunk: Ingyen Honlap!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat